KELETI TUJA /THUJA ORIENTALIS/
KELETI
TUJA /THUJA ORIENTALIS/
Ciprusfélék
családja /Cupressaceae/
Örökzöld,pikkelylevelű
fa, kb. 20-30 m magas. A fiatalabb fák koronája keskeny kúp alakú, részben
többcsúcsú is lehet, idősebb fáké kissé szélesebb.
Az ágak
viszonylag rövidek, igen lazán helyezkednek el, szinte mindig felfelé
törekednek, alsó részük lecsupaszodik. Az ágak sok rövidhajtásba ágaznak és
jellegzetesen laposak, függőleges síkban állnak.
A kéreg
halvány barnásvörös vagy barnás, kissé barázdált, keskeny, hosszúkás csíkokban
hámlik.
A
pikkelylevelek duzzadtak, letompítottak, a csúcsnál kissé befelé hajolnak, a
fény mindkét oldalukat egyformán éri, egyformán zöldek is. Az elhalt részek
rozsdabarnára színeződnek.
Egylaki.
A porzós
virágok igen kicsik, a rövidhajtások végén helyezkednek el, sárgás színűek,
kissé bókolnak vagy hajlottak. A termős tobozok kissé oválisak, megfásodott,
hosszúkás tobozpikkelyekkel, amelyek a csúcs alatt hátragörbülő szarvacskát
viselnek. Ez nagyon jellegzetes bélyeg, amellyel határozottan különböznek a
hamisciprusok és ciprusok gömb alakú tobozaitól. A szarvacskák horogszerűen
meggörbülnek. A pikkelyek két sorban helyezkednek el, kb. 1 cm hosszúak,
kezdetben hamvaszöldek, éréskor barnás színűek. Ha szétdörzsöljük zöld részeit
a tipikus aromás gyümölcsillatot csak gyengén érezzük.
Virágzás: III-IV.
Elterjedési területe
Turkesztán,
Japán, Kína, Mandzsúria, Korea. Sokféle változatban, kertekből, parkokból és
temetőkből ismerhetjük. Törpenövésű fajtáit előkertekbe vagy dézsákba ültetik.
Gyógyászati hatása, felhasználása
Lázcsillapító,
köptető, féregűző hatású....
Vigyázat:
Orvosi konzultációt igényel.