ILLATOS IBOLYA /VIOLA ODORATA/
ILLATOS
IBOLYA /VIOLA ODORATA/
Ibolyafélék
családja /Violaceae/
Alacsony, 5-15
cm magas, föld feletti gyökeres tarackokkal rendelkező, évelő, mely indákat
képez, melyek a szárcsomóknál legyökereznek. A levelek tőállásúak, mélyen
szíves vállból majdnem kerekdedek vagy széles-tojásdadok, vese vagy szív
alakúak, tompa csúcsúak, csiőpkés szélűek, közepükön a legszélesebbek, finoman
szőrösek, fonákjuk gyakran fényeszöld. Levélnyele hosszú. A levélnyél alapjánál
levő 2 pálhalevél széles vagy lándzsás-tojásdad, rojtos szélű. Mintegy 1 cm
hosszú, többnyire sötét ibolyaszínű illatos virágai magánosan nyílnak a közepén
két fellevelet viselő tőkocsányon. A sarkantyú 1-2 cm hosszú.
Élőhelye: Cserjések, erdőszélek, patakpartok,
nyirkos erdők, tölgyesek. Semleges vagy meszes talajon.
Virágzás: III-IV.
Hatóanyagai
Virágában
illóolaj /zingiberén-, kurkumén-szeszkviterpénnel, ionon/, szaponin, glikozid,
violin alkaloid, keserűanyag, szalicilsav-metilészter, szalicilsavas illóolaj,
rutin van.
Gyökere
triterpén szaponinokat, szalicilsav származékokat, flavonoidokat tartalmaz.
Elterjedési területe
Dél,
Nyugat-, Közép-Európa. Őshazája
Dél-Európa, de idővel az egész kontinensen elterjedt. Csak a Földközi-tenger
partvidékén és Délnyugat-Ázsiában honos.Hazánkban gyakori.
Felhasználható részei
Gyökér,
gyökértörzs, virág, levél, illóolaj.
Gyógyászati hatása, felhasználása
Köptető,
vértisztító, izzasztó, nyálkaoldó, nyugtató, vizelethajtó, nyirokmirigy
működést serkentő, görcsoldó, fájdalomcsillapító.
Légcső-,
hörghurut, vizelési inger, szamárköhögés, légszomj, idült elhúzódó betegségek,
légúti betegségek ellenszere, a szenega és részben az ipekakuána
helyettesítésére szolgál.
Gyökere
nyálkaoldó, izzasztó, vértisztító, hánytató,...
Vigyázat:
Túladagolva vagy töményen fogyasztva a gyökér főzete
hányást okozhat a szaponinok, glikozidok és violin alkaloidok jelenléte miatt.
ERDEI IBOLYA /VIOLA SYLVESTRIS/
ERDEI
IBOLYA /VIOLA SYLVESTRIS/
Ibolyafélék
családja /Violaceae/
Felemelkedő
vagy felálló szárú, 10-20 cm magas évelő növény. A szárak tövén egy vagy több
tőlevél áll, a szárlevelekkel együtt mélyen szíves vállból széles-tojásdadok,
csipkés-fűrészes szélűek, színük gyéren szőrös. A pálhalevél keskeny-lándzsás,
széle rojtos. A rojt körülbelül olyan hosszú, mint a pálhalevél szélessége. Az
ibolyaszínű, szagtalan virágok 1,5-1,8 cm hosszúak, magánosan nyílnak a levelek
hónaljából eredő kocsányokon. A sarkantyú 5-6 mm hosszú, sötét ibolyaszínű,
karcsú, egyenes.
Élőhelye: Nyirkos, sziklás és mészkerülő
erdők, ligetek. 1600 m-ig.
Virágzás: IV-V.
Hatóanyagai
Rutin.
Elterjedési területe
Egész
Európa, a távoli északi területek kivételével. Hazánkban gyakori....
BORTERMŐ SZŐLŐ /VITIS VINIFERA/
BORTERMŐ
SZŐLŐ /VITIS VINIFERA/
Szőlőfélék
családja /Vitaceae/
Vadon
előforduló formája kétlaki lián, 30 m-ig nő meg, évelő. Szív alakúan 3-7
karéjos levelei szabálytalanul fogazottak. Virágai tömör fürtökben állnak, a
szirmok a csúcsukon összenőttek, virágzáskor együtt hullanak le. A vadon
előforduló alakok savanyú bogyóiban 2-3 mag található. Termesztett
változatainak virágai hímnősek, a magokon csőrképződmények.
Élőhelyei: Ártéri erdők, mély, jó
vízelvezetésű talajok.
Virágzás: VI-VII.
Hatóanyagai
Levele
flavonoidokat, cseranyagot, keserűanyagot, nikotinsavat, kávésavat,
klorogénsavat tartalmaz.
Termésében
rezveratolok, procianidok, katechinek, flavonoidok, növényi savak és sóik,
vitaminok, picnogenol, szőlőcukor, kalcium, kálium, foszfor, gyümölcssavak,
C-vitamin, 70 % víz, A-, B1-, B2-vitaminok, magnézium, szelén van.
A
mazsolában vas, B-vitaminok, a magban zsírosolaj található.
Elterjedési területe
Közép-,
Dél-, Délkelet-Európa, Nyugat-Ázsia.
Világszerte
sok fajtáját termesztik.
Felhasználható részei
Levél,
szár, termés, mag.
Gyógyászati hatása, felhasználása
Vérnyomáscsökkentő,
szívműködést javító, LDL koleszterint csökkentő, véralvadást gátló,
vizelethajtó, memória- és koncentrációs készséget javító. A piros termésűek
héja, magja antioxidáns hatású. Szívre, bőrre, vesére, májra, anyagcserére,
idegekre, agyra, csontra, izmokra hat.
Alkalmas a
cukor- és energiaszükséglet kielégítésére.
Rezveratol-tartalma
a szőlőt védi a gombák és az UV-sugarak ellen, stilbén származék, mely szív- és
érrendszeri megbetegedések ellenszere lehet.
EURÓPAI GOMBERNYŐ /SANICULA EUROPAEA/
EURÓPAI
GOMBERNYŐ /SANICULA EUROPAEA/
Ernyősvirágzatúak
családja /Apiaceae/
Felálló,
gyengén elágazó szárú, 20-60 cm magas, évelő, kopasz növény. Tőállású, hosszú
nyelű, örökzöld levelei tenyeresen szeldeltek, 3-5 levélhasábja rombos-visszás
tojásdad, élük durván fűrészes. A szárlevelek csaknem ülők, gyakran hiányoznak.
Virágai végálló ernyővirágzatot alkotnak. A fehér vagy világos rózsaszínű virágokból
álló ernyőcskék tömött gömb alakúak az ernyővirágzatban. A külső virágok
hímivarúak, a belsők hímnősek. Ikerkaszattermésű, a részterméskék horgas
szőröktől borzasak.
A
középkorban gyakran használták sebgyógyítóként vérzések ellen.
Élőhelye: Nyirkos és sziklás erdők, főleg
bükkösök. Meszes talajok növénye.
1600 m-ig.
Virágzás:V-VII.
Hatóanyagai
A herbában
cseranyagok, keserűanyagok, illóolaj, C-vitamin, baktericid anyag, triterpén
szaponinok /szanikulozidok/ vannak.
Elterjedési területe
Európa nagy
része. Hazánkban elég gyakori, Észak-Afrika és Nyugat-Ázsia, Ázsia.
Felhasználható részei
Gyökér,
herba.
Gyógyászati hatása, felhasználása
Tisztító,
nyálkaoldó, összehúzó, vérzéscsillapító, enyhe köptető, hánytató.
Alkalmazható
légúti hurut, kezdődő tüdőcsúcshurut, vesevérzés, erős menstruáció, gyomor-,
bélfekély, tüdővész, hörghurut, gyomor-, bélbetegségek, szájüreg-,
garatgyulladás gyógyítására.
GÖCSÖS GÖRVÉLYFŰ /SCROPHULARIA NODOSA/
GÖCSÖS
GÖRVÉLYFŰ /SCROPHULARIA NODOSA/
Tátogatófélék
családja /Scrophulariaceae/
Durva,
megvastagodó rizómás, 0,4-1,2 m magas, évelő növény. Szára négyélű, levelei
tojásdad-lándzsásak, az alsók szívesek, fűrészes szélűek. Jelentéktelen virágai
barnáspirosak, laza végálló bugát alkotnak. A párta 7-9 mm hosszú, öblös
csőszerű, rövid 2 ajkú szegéllyel.
Élőhelye: Erdők, irtások, útszélek.
Virágzás: VI-IX.
Hatóanyagai
Herbája
szaponinokat, flavonoid-glikozidokat, digitáliszszerű glikozidokat tartalmaz.
Elterjedési területe
Európában,
Ázsiában, Észak-Amerikában meghonosodott..
Felhasználható része
Maximum
Gyógyászati hatása, felhasználása
Vizelethajtó,
enyhe hashajtó, digitálisz-szerű hatással bír.
Alkalmas
mirigybajok, görvélykór, nehezen gyógyuló sebek kezelésére.
Teája enyhe
szívizgató, vizelethajtó, bélféregűző.
A friss
növény nedvével ekcémát kenegethetünk.
Bőrbetegségek,
duzzadt nyirokcsomó, viszkető,...
Vigyázat:
Szívműködést fokozó hatású, ezért belsőleg történő alkalmazása
előtt konzultáljunk orvosunkkal!
SZTRIHNINFA /STRYCHNOS NUX-VOMICA/
SZTRIHNINFA
/STRYCHNOS NUX-VOMICA/
Strychnaceae
család
Legfeljebb
20 m magas, tojásdad levelű cserje vagy kisebb fa. Levelei kicsik, fényesek,
átellenes állásúak. Zöldesfehér virágaiból sárga, gömbölyű termés fejlődik,
melynek belsejében szürkés, finom szőröktől selymes fényű, korong alakú magvak
rejtőznek.
Élőhelye: homokos talajú, száraz erdők.
Hatóanyagai
A kéreg, a
gyökér és a mag sztrichnint, brucint /erősen mérgezők/, glikozidokat, kolint,
zsírosolajat, szénhidrátot, proteint tartalmaznak.
Elterjedési területe
India,
Burma.
Felhasználható részei
Levél,
gyökér, kéreg, fa, mag.
Gyógyászati hatása, felhasználása
Étvágyserkentő,
emésztést javító szerek, tonikumok, központi idegrendszert izgató gyógyszerek
alapanyaga.
Idegbaj,
idegi eredetű emésztési zavar, idegi eredetű gyengeség, gyomorhurut ellen
adják.
Kérgét
kolera kezelésére használják.
Előkezelt
magja emésztést javító, menstruációs fájdalmak, veszettség, paralízis ellen jó.
A magjából
készült tinktúra, por kis adagban alkalmazva...
Vigyázat:
Erős,
gyorsan ható mérget tartalmaz!
KERTI ORGONA /SYRINGA VULGARIS/
KERTI
ORGONA /SYRINGA VULGARIS/
Olajfafélék
családja /Oleaceae/
Számatala
nemesített változatban ismert, sűrűn ágas, lombhullató, legfeljebb 7 m magas
cserje vagy kis fa. Levele szív alakú, szórt állású, főere mentés kissé ráncos.
Kicsi, viaszos, kék, fehér, lila vagy bordó virágai mutatós bugákban nyílnak.
Az édeskés illatú virágok kocsányán apró mirigyek sorakoznak.
Élőhelye: hegyvidéki erdőségek.
Virágzás: IV-V.
Hatóanyagai
Illóolaj.
Elterjedési területe
Délkelet-Európa.
Felhasználható részei
Virág,
illóolaj.
Gyógyászati hatása, felhasználása
Kiütések,
szúnyogcsípések kezelésére használják.
Virága
lázcsillapító hatású....
Vigyázat:
Bódító illata émelygést okozhat.
SARLÓS GAMANDOR /TEUCRIUM CHAMAEDRYS/
SARLÓS
GAMANDOR /TEUCRIUM CHAMAEDRYS/
Ajakosvirágúak
családja /Lamiaceae/
Kúszó,
aromás illatú, 0,1-0,3 m magas félcserje, olykor ibolyás színnel futtatott.
Levelei elliptikusak, szeldeltek, a levélalap ék alakban elkeskenyedik.
Végálló, elhajló fürtvirágzata van, bíborpiros, ritkán fehér, 10-15 mm-es
virágokkal, nincs felső ajak, az alsó ajak 5 cimpából áll.
Élőhelye: száraz rétek, sziklák, világos
erdők.
Virágzás: VI-VIII.
Hatóanyagai
Illóolaj
/kariofillén, humulén/, iridoid glikozid /harpagid/ diterpén
/furanoneoklerodán/, fenilpropánok /teukriozid/, cseranyag, keserűanyag.
Elterjedési területe
Európa,
Kaukázusig. Közép- és Dél-Európa, Északnyugat-Afrika, Délnyugat-Ázsia.
Felhasználható részei
Herba.
Gyógyászati hatása, felhasználása
Emésztésjavító.
Alkalmas
lép-, epebetegségek, légzőszervi zavarok, fejfájás, étvágytalanság,
gyomorbántalmak, bélzavarok, köszvény kezelésére.
Herbája
emésztésserkentő, izzasztó,...
Vigyázat:
Tartós használata májkárosodást okozhat.
VÉNIC SZIL /ULMUS LAEVIS/
VÉNIC
SZIL /ULMUS LAEVIS/
Lombhullató
fa, magassága kb. 30 m, gyökkérsarjakat nevel. Koronája jellegzetesen
szabálytalan, elég terebélyes, boltozatos vagy kissé zárt, több részre
tagolódik vagy igen laza.
Ágai a
korona alsó részén viszonylag rövidek, vízszintesen elállnak, a korona középső
részén eleinte felfelé nőnek, majd meghajolnak és lefelé lógnak. Csak a korona
csúcsán nőnek sugarasan felfelé.
A kéreg
idősebb fákon szürkésbarna, széles lapokra osztott, mélyen barázdált. A
barázdák folytatódnak az alsóbb fekvésű nagyobb ágakon is. A hajtások és a
fiatal vesszők kopaszak, fénylő vörösbarnák.
A levelek
7-12 cm hosszúak, kb. 6-9 cm szélesek, tojásdad alakúak vagy kerekdedek,
hirtelen keskenyedő csúccsal. A levélváll feltűnően ferde, a szilek közt a
leginkább aszimmetrikus. A levélerek száma a rövidebb levélfélen 12-18, a
hosszabbikon 2-3-mal több,kissé ívelten helyezkednek el. A levélszél
kétszeresen fűrészes, fogai sarlósan előregörbülnek. A levelek felül élénk
sötétzöld, fonákján szürkészöld, kopasz vagy lágy, göndör szőrös. A levélnyelek
rövidek, csupán kb. 5 mm hosszúak.
A virágok
csomókban, hosszú nyélen ülnek és a szélben libegnek.
A termések
10-12 mm hosszú, szárnyas makkocskák. Éréskor lefelé csüngenek a kocsányon és a
szélben forognak a termések. A szárnyas makkocska közelebb helyezkedik el a
kocsányhoz, mint a szárny beöblösödéséhez.
Élőhelye: meleg agyagos vagy homokos
öntéstalajon, ártéri ligeterdőkben vagy elegyes erdőkben a síkságon elszórtan.
Virágzás: III.
Hatóanyagai
Cseranyag,
nyálkaanyag, keserűanyag, glikozidok.
Elterjedése: Európában mindenhol megtalálható,
de sehol sem gyakori, mindig magánosan vagy kisebb csoportokban találhatjuk
meg. Néhol fasorokba vagy utcákra telepítik.
Gyógyászati hatása, felhasználása
Kérge
nyugtató hatású....
TŐZEGÁFONYA /VACCINIUM OXYCOCCUS/
TŐZEGÁFONYA
/VACCINIUM OXYCOCCUS/
Hangafélék
családja /Ericaceae/
3-7 cm
magas, elfekvő, kúszó, legyökeresedő hajtású, örökzöld félcserje. Kicsi, szórt
állású levelei, tojásdadok, ép szélűek. Felszínük sötétzöld, fonákjuk hamvas.
Hosszú kocsányú, 6-10 mm átmérőjű virágai magányosan vagy 2-4 tagú csomókban
nyílnak. A párta 4 cimpája virágzáskor visszahajlik. A kerek vagy körte alakú,
barnáspirosra érő, ehető bogyó 8-10 mm átmérőjű.
Élőhelye: tőzegmohalápok, nyirkos talajú,
nyílt erdők.
Virágzás: VI-VII.
Hatóanyagai
Antocianidinek,
csersavak, pektin, arbutin, procianidin-oligomerek.
Elterjedési területe
Európa,
Ázsia, Észak-Amerika.
Tőzegmohalápokon
él.
Felhasználható részei
Termés.
Elterjedés: európa nagy része. Hazánk védett
növénye.
Gyógyászati hatása, felhasználása
Termése
élesíti a látást, jó hatású lehet szürke hályog ellen. Fogyasszunk belőle minél
többet.
Főzete
keringésjavító, érfalerősítő, immunstimuláns....
Vigyázat:
Ne gyűjtsük vadon élő állományból, mert ez a faj
ritka és sok helyen törvény által védett. Vásároljuk boltból, ami termesztett
állományból származik.
ORVOSI MACSKAGYÖKÉR /VALERIANA OFFICINALIS/
ORVOSI
MACSKAGYÖKÉR /VALERIANA OFFICINALIS/
Macskagyökérfélék
családja /Valerianaceae/
Alakgazdag,
0,3-1,5 m magas, évelő faj. Levelei páratlanul szárnyaltak, felső levelei ülők
és szalagosak. Virágzata gyakran erősen elágazó álernyő. A párta 3-8 mm hosszú,
fehér vagy rózsaszín, kehely alakú. A csésze széle virágzáskor begöngyölödik,
éréskor pelyhes bóbitává alakul.
Élőhelye: nedves rétek, árkok, erdők.
Virágzás: V-VIII.
Hatóanyagai
0,4-0,6 %
illóolaj /0,5 % valeriansav, monoterpén- és szeszkviterpén ketonok: borneol/,
savak, alkoholok, 0,5-0,6 % valepotriát /didrovaltrát, izovaltrát/,
szeszkviterpének /valerénsav, hidroxi- és acetoxi-valerénsav, valerenal,
valeranon/, alkoholok, szerves savak, cukor, keményítő, csersav, gyanta,
bornilészterek, keszolészterek.
Ipari
felhasználásra a valepotriátokat az azokat legalább 5 %-ban tartalmazó indiai
macskagyökérből (Valeriana jatamansi) és a mexikói macskagyökérből (Valeriana
edulis ssp. procera) vonják ki. Az indiai didrovaltrátot, a mexikói
izovaltrátot tartalmaz.
Elterjedési területe
Európa,
Nyugat-Ázsia Ázsia, délebbre ritkább.
Felhasználható részei
Gyökér,
gyökértörzs, illóolaj.
Gyógyászati hatása, felhasználása
Nyugtató,
altató, görcsoldó, szorongást csökkentő, idegcsillapító. Nyugtatja a központi
és a vegetatív idegrendszert, csökkenti a félelemérzetet.
Kevés
mellékhatása van, nem alakul ki hozzászokás. Alkohollal nem szinergizál, mint a
szintetikus szerek. Szeszkviterpén hatóanyagai spazmolitikus, izomlazító
hatásúak.
Alkalmazható
ideggyengeség, pánikbetegség, stressz okozta izomgörcs, menstruációs görcs,
PMS, gyomorgörcs, bélgáz okozta fájdalmak, menstruációs és terhességi
idegesség, klimaxos panaszok, ideges álmatlanság, szív-, bél görcsös panaszai,
idegi eredetű kólika, pszichoszomatikus aktivitás,...
Vigyázat:
Túladagolva bénulást, a szívverés gyengülését
okozhatja.
Évekig nem szabad használni, állandóan, nagy adagban
alkalmazva rontja az emésztést, émelygést, fejfájást, a látóidegek gyengülését
okozhatja.
DÚSVIRÁGÚ ÖKÖRFARKKÓRÓ /VERBASCUM DENSIFLORUM/
DÚSVIRÁGÚ
ÖKÖRFARKKÓRÓ /VERBASCUM DENSIFLORUM/
Tátogatófélék
családja /Scrophulariaceae/
Sárgásan,
nemezesen szőrös, felálló, erőteljes szárú, szürkés-fehéres vagy sárgás
molyhos, 0,5-2 m magas, kétéves növény, tőlevelei rozettát alkotnak, igen rövid
nyelűek, elliptikusak. Szárlevelei a következő, alsóbb levélig lefutók,
lándzsásak vagy hosszúkás-lándzsásak, hosszan kihegyezettek, majdnem ép szélűek.
Tömött virágfüzéreiben rövid kocsányú, 2-5 cm hosszú, világossárga virágok
nyílnak, a nem szigorúan sugaras szimmetriájú párta átmérője 3,5-5 cm. Porzói
közül a két rövidebb fehéren gyapjas szőrös, a három hosszabb pedig kopasz. A
két alsó porzó portokja legfeljebb 2-3-szor rövidebb a porzószálnál. A virágzat
az alján ritkásabb.
Élőhelye: gyomtársulások, legelők, száraz
erdők, vágások.
Virágzás: VI-VIII /-IX./
Felhasználható részei
Virág a
csészelevelek nélkül, levél.
Elterjedése: főleg Közép-Európa, valamint
Dél-Európa nagy része, a Brit-szigeteken meghonosodott. Hazánkban szórványos.
Gyógyászati hatása, felhasználása
Virágja
izzasztó, vizelethajtó, vértisztító, nyálkaoldó, hajszőkítő. Főzete köhögés,
hurutos bántalmak, hasmenés, végbélfájdalmak, köhögés ellen jó.
Kenőcsöt
készítenek belőle ízületi- és izomfájdalmak ellen....
FEKETE ÖKÖRFARKKÓRÓ /VERBASCUM NIGRUM/
FEKETE
ÖKÖRFARKKÓRÓ /VERBASCUM NIGRUM/
Tátogatófélék
családja /Scrophulariaceae/
Felálló,
felül szögletes szárú, 50-120 cm magas kétéves növény. Levelei fonákjukon
fehéres-molyhosak vagy csaknem kopaszak. A tőlevelek rendszerint hosszú
nyelűek, szíves vállúak, tojásdad-hosszúkásak, egyenlőtlenül scipkés szélűek, a
középső szárlevelek keskenyebbek, finoman csipkés szélűek. A megnyúlt, egyszerű
vagy kissé elágazó füzéres virágzatban nyíló, legfeljebb 2 cm széles virágok
sárgák, valamennyi porzószáluk bíborlila, gyapjas szőrű.
Élőhelye: nyílt erdők, cserjések, vágások,
üde rétek, útszélek.
Virágzás: VI-VIII.
Felhasználható részei
Virág a
csészelevelek nélkül, levél.
Elterjedése: Európa nagy része. Hazánkban elég
gyakori.
Gyógyászati hatása, felhasználása
Izzasztó,
nyálkaoldó, köhögéscsillapító.
Alkalmas
köhögés, hurutos bántalmak, hasmenés, hörghurut, száraz köhögés, légúti
nyugtalanság, szénanátha kezelésére, mellteák, svédcseppek, köptető szerek
alkotója és segítség lehet a dohányzásról való leszokásban.
ORVOSI VERONIKA /VERONICA OFFICINALIS/
ORVOSI
VERONIKA /VERONICA OFFICINALIS/
Tátogatófélék
családja /Scrophulariaceae/
A földön
kúszó szőrözött, 0,1-0,2 m magas, évelő növény, csak a virágzati szár felálló.
Az átellenes, rövid nyelű levelek tojásdadok, finoman fűrészes szélűek. A
virágok megnyúlt fürtben nyílnak, a párta halványkék, sötéten csíkozott, 6-7 mm
átmérőjű, 4 egyenlőtlen csücsökkel.
Élőhelye: sovány réteken, rézsűk mentén,
világos erdőkben, törpecserjésekben fordul elő.
Virágzás: V-VIII.
Hatóanyagai
Szaponin,
keserűanyag, aukubin glikozid, cukor, gumi, gyanta, cseranyag, szerves savak,
illóolaj, 0,5-1 % iridoid glikozid /katalpol, veronikozid, mussaenozid/,
0,5-0,9 % flavonoid /luteolin, apigenin, cinarosid/, triterpén szaponinok.
Elterjedési területe
Európa,
Nyugat-Ázsia, máshol behurcolták.
Felhasználható részei
Herba.
Gyógyászati hatása, felhasználása
Nyirokmirigy
serkentő, kiválasztást serkentő, vértisztító, köhögéscsillapító, köptető,
sebgyógyító.
SALÁTABOGLÁRKA /RANUNCULUS FICARIA/
SALÁTABOGLÁRKA
/RANUNCULUS FICARIA/
Boglárkafélék
családja /Ranunculaceae/
Heverő
szárú, legfeljebb 30 cm magas, rövid szárú évelő, elvirágzás után gumócskákkal
a levelek hónaljában. Gyökérágai gumósan vagy koloncosan megvastagodottak.
Gyakran tömegesen jelenik meg. Kissé húsos, kopasz, fényeszöld levelei kerekded-szívesek,
szív vagy vese alakúak, ép vagy csipkés szélűek. A magánosan nyíló virágok
20-30 mm átmérőjűek, a csésze 3-5 tagú, a párta 8-12 sziromból áll.
Élőhelye: Nyirkos erdők, ligetek, nedves
rétek, üde erdők.
Virágzás: III-V.
Mérgező
Hatóanyagai
Alkaloidok,
szaponinok, szerves savak, C-vitamin.
Elterjedési területe
Európa,
Ázsia, Észak-Afrika, távolabbra széthurcolták. Hazánkban gyakori.
Felhasználható részei
Levél,
herba.
Gyógyászati hatása, felhasználása
Aranyeres
bántalmak, skorbut, krónikus bőrpanaszok ellen használják.
Gyökerének
nedve szemölcsirtó.
Levele
elégtelen veseműködés, magas vérnyomás...
Vigyázat:
Allergia esetén használata ellenjavallt, mert bőr- és
nyálkahártya izgató hatású.
MÁLNA /RUBUS IDAEUS/
MÁLNA
/RUBUS IDAEUS/
Rózsafélék
családja /Rosaceae/
Tüskés
szárú, 1-2 m magas félcserje, sarjai
felállók, páratlanul összetett levelei 3-5 levélkéből állnak. A fonáki oldal
rendszerint fehéren molyhos. A párta keskeny, sziromlevelei mintegy 5 mm
hosszúak, rövidebbek a csészeleveleknél. Csoportos termése szőrös, sötétpiros.
Élőhelye: Vágások, erdőszélek, nyirkos erdők.
Virágzás: V-VII.
Hatóanyagai
Cseranyagok,
picnogenol /OPC/.
Levelében
cseranyagok /gallotannin/, szerves savak, flavonoidok, C-, A-, B-vitamin,
aromás anyagok vannak.
Termése
antocianinokat, szerves savakat, cukrokat, piros festékanyagot, magja 20-23 %
zsírosolajat tartalmaz /tokoferoltartalommal/.
Elterjedési területe
Európa,
Észak-Ázsia, Japán, északi félteke.
Felhasználható részei
Levél,
szár, gyökér, termés.
Gyógyászati hatása, felhasználása
Izzasztó,
összehúzó, nyálkaoldó, vércukorcsökkentő, frissítő, keverékekben stabilizáló
hatású /szőrei meggátolják az összetevők kicsapódását/.
Antocianidin
vegyületei koleszterincsökkentő hatásúak, emellett értágítók,
vérnyomáscsökkentők, vérrögképződést gátlók.
Alkalmas
menstruációs görcsök, cukorbetegség, vese-, hólyagbántalmak, száj-,
garatnyálkahártya gyulladás, magas vérnyomás kezelésére. Jó hatással van a
bőrre, fogakra, csontokra,...
Vigyázat:
Több mint 2 napos, véres hasmenéssel járó lázas
állapot esetén forduljunk orvoshoz.
Várandósok csak a szülés előtt fogyaszthatják, az
utolsó két hónapban, szigorú orvosi felügyelet mellett!
PARLAGI RÓZSA /ROSA GALLICA/
PARLAGI
RÓZSA /ROSA GALLICA/
Rózsafélék
családja /Rosaceae/
Alacsony,
0,2-0,7 m magas bokor, különböző, egyenes és görbült tüskékkel. Levelei
többnyire 5 levélkéből állnak. 5-7 cm átmérőjű virágai hosszú, mirigyes
kocsányon ülnek. A csészelevelek szárnyaltak, virágzás után visszafejlődnek,
lehullanak. Az érett termések gömb alakúak, barnáspirosak, mirigyesek és
szőrösek.
Élőhelye: világos, száraz erdők, erdőszélek.
Virágzás: VI-VII.
Hatóanyagai
Egész
termése 0,3-0,65 %, terméshúsa 0,5-1,2 % C-vitamint, vízben oldható vitaminokat
/B1, B2, P/, karotinoidokat, szénhidrátokat, illóolajat, pektint, szerves
savakat, 10-20 % cseranyagot, galluszsavat, kvercitrint,
flavonoid-glikozidokat, ciamint, antocián glikozidot és aglikonját, viaszt,
cukrot, sok flavonoidot, karotinoidokat tartalmaznak.
Elterjedési területe
Dél-Európában,
Közép-Európa déli részén honos.
Felhasználható részei
Virág,
levél, termés, illóolaj.
Gyógyászati hatása, felhasználása
Önállóan
vagy vitaminpótló, roboráló keverékekben használható leginkább.
A vérereket
élénkíti, javítja a bőr állapotát, gyulladáscsökkentő.
Segíti az
új bőrszövet növekedését sérülés esetén.
GYEPŰRÓZSA /ROSA CANINA/
GYEPŰRÓZSA
/ROSA CANINA/
Rózsafélék
családja /Rosaceae/
5 m-es
magasságig növő bokor, lecsüngő ágakkal és a hajtásokon sarló alakban
hajlított, alapi részükön korongszerűen kiszélesedő tüskékkel. 5-7 levélkéből
páratlanul szárnyalt levelei fonákukon legtöbbször mirigytelenek. A
csészelevelek kevés, keskeny levélcimpával rendelkeznek, amelyek a virágzás
után visszafejlődnek. A mintegy 5 cm átmérőjű virágok csupasz kocsányon ülnek.
A csipkebogyó a kupacs elhúsosodásával jön létre, tojás vagy kugli alakú, belül
szőrös. Szegletes, világos, kőkemény aszmagtermése van.
Élőhelye:
Cserjések, világos erdők.
Virágzás:
VI.
Hatóanyagai
Termése A-,
C-, B-, E-, K-, P-vitamint, flavonoidot, pektint, gyümölcssavakat, cukrot,
karotinoidokat, cseranyagot, alma-, citromsavat, magnéziumot, meszet, 0,3 %
illóolajat, zsírosolajat, cseranyagot, vasat, dextrózt, vanilint, ásványi
sókat, lecitint tartalmaz.
Elterjedési területe
Európa,
Közép-Ázsiáig.
Felhasználható részei
Termés,
mag.
Gyógyászati hatása, felhasználása
Székletlazító,
vizelethajtó, C-vitamin forrás, roboráló, tonizáló, influenza elleni
ellenállóképességet fokozó, kiválasztást fokozó, járványok idején
immunstimuláns.
EURÓPAI VADKÖRTE /PYRUS PYRASTER/
EURÓPAI VADKÖRTE /PYRUS
PYRASTER/
Rózsafélék
családja /Rosaceae/
Többnyire
kisebb fa, magassága 5-15 m, néha a 20 métert is eléri. Koronája az idősebb
fákon is kúp alakú, felfelé nyúló, ritkábban kerek vagy szétterülő. Törzse többnyire kissé görbe, hajlott.
Ágai többnyire egyenesen felfelé tartanak, majd szerteágaznak. Kérge
sötétbarna-feketés, hossz- és keresztirányban mélyen repedezett és pikkelyes.
Hajtásai csak kezdetben szőrösek kissé, később teljesen kopaszok és barnás
színűek. A rügyek hosszúkásak, kb 5 mm hosszúak, barnás színűek. Az idősebb
gallyak többnyire igen sűrűn helyezkednek el a tövises rövidhajtásokkal együtt.
A levelek
csak a rövidhajtásokon találhatók, kerek-tojásdadoktól a megnyúlt-oválisig
változhatnak, 3-7 cm hosszúak és gyakran mejdnem ugyanilyen szélesek,
lekerekített vagy kissé szíves vállúak, csipkés vagy kissé fűrészes szélűek. A
levéllemez az alsó harmadában majdnem ép szélű, csúcsa kissé hegyes. A levél
fényesen élénkzöld, fonákja fiatalon kissé molyhos. A levélnyelek hosszúak, 2-5
cm-esek.
A virágok
lombfakadáskor nyílnak, sokvirágú sátorozó virágzatban a rövidhajtásokon.
Egy-egy virág kb. 4 cm széles. A szétterülő sziromlevelek tejfehérek, aportokon
bíborpirosak, a csészelevelek halványzöldek. A magházkezdemények a virágalapnál
nincsenek összenőve, mint az almánál.
Termése
apró, 2-3, legfeljebb 4 cm-es, inkább gömbölyű áltermés /úgynevezett
almatermés/, barnássárga vagy kissé sötétebb, a paraszemölcsök miatt bibircsókos.
Későn érik, hirtelen megpuhul.
Élőhelye: szereti a meleg, üde, tápanyagokban
gazdag talajokat, de megél sovány talajon is. Erdőszélek, világosabb erdők vad
gyümölcsfája.
Virágzás: IV-V.
Hatóanyagai
Arbutin,
procianidin és más flavonoidok, cseranyagok.
Elterjedési területe
Európa,
hazánkban közönséges a száraz tölgyesekben, gyertyános tölgyesekben, irtásokon
hagyásfaként. Vadetetésre is telepítik. Kemény fája igen jó fafaragásra.
Felhasználható részei
Fiatal
levél.
Gyógyászati hatása, felhasználása
Alkalmas
gyulladásos betegségek, emésztőrendszeri betegségek, légúti megbetegedések
kezelésére. Javítja a csontok és az izmok állapotát....
KÖZÖNSÉGES SZUROKFŰ /ORIGANUM VULGARE/
KÖZÖNSÉGES
SZUROKFŰ /ORIGANUM VULGARE/
Ajakosvirágúak
családja /Lamiaceae/
Gyakran
vörössel futtatott szárú, aromás illatú, 0,2-0,9 m magas, évelő növény.
Levelei tojásdadok, ép szélűek,
mirigyesen pontozottak. A piszkosrózsaszín, ritkábban fehér, 4-7 mm hosszú
virágok a murvalevelek hónaljában nyílnak, fejecskeszerű virágzatot alkotnak, a
virágkocsányon a fejecskék füzérben vagy ernyőben helyezkednek el.
Élőhelye: száraz gyepek, rétek, ritkás erdők.
Virágzás: VII-X.
Hatóanyagai
Herbája 0,5
% illóolajat /karvakrol, limonén, pinén, kariofillén, timol komponensekkel
változó összetételben/, cseranyagot, pirosas festékanyagot, keserűanyagot,
antioxidáns hatású vegyületeket, rozmaringsavat, nyálkaanyagot tartalmaz.
Elterjedési területe
Európában,
Ázsiában honos.
Felhasználható részei
Herba,
illóolaj.
Gyógyászati hatása, felhasználása
Nyálkaoldó,
izzasztó, vizelethajtó, rothadást gátló, étvágyjavító, köptető, antiszeptikus,
köhögéscsillapító, idegnyugtató, idegerősítő, görcsoldó, emésztésjavító,
szélhajtó, epehajtó.
Alkalmas
puffadás, enyhe gyomor- és bélrendszeri panaszok, vizeletpangás, légúti-
emésztőrendszeri hurut, nemi szervek betegségei, zavarai, idegi eredetű
panaszok, görcsök, hisztéria, ideges eredetű nemi izgalom, meghűlés,
étvágytalanság, szamárköhögés, görcsös köhögés, altesti panaszok kezelésére.
Levelének
rágása átmenetileg enyhíti a fogfájást,...
Vigyázat:
Bedörzsölésre nem alkalmas, mert izgatja a bőrt és a
nyálkahártyát.