ILLATOS IBOLYA /VIOLA ODORATA/
ILLATOS
IBOLYA /VIOLA ODORATA/
Ibolyafélék
családja /Violaceae/
Alacsony, 5-15
cm magas, föld feletti gyökeres tarackokkal rendelkező, évelő, mely indákat
képez, melyek a szárcsomóknál legyökereznek. A levelek tőállásúak, mélyen
szíves vállból majdnem kerekdedek vagy széles-tojásdadok, vese vagy szív
alakúak, tompa csúcsúak, csiőpkés szélűek, közepükön a legszélesebbek, finoman
szőrösek, fonákjuk gyakran fényeszöld. Levélnyele hosszú. A levélnyél alapjánál
levő 2 pálhalevél széles vagy lándzsás-tojásdad, rojtos szélű. Mintegy 1 cm
hosszú, többnyire sötét ibolyaszínű illatos virágai magánosan nyílnak a közepén
két fellevelet viselő tőkocsányon. A sarkantyú 1-2 cm hosszú.
Élőhelye: Cserjések, erdőszélek, patakpartok,
nyirkos erdők, tölgyesek. Semleges vagy meszes talajon.
Virágzás: III-IV.
Hatóanyagai
Virágában
illóolaj /zingiberén-, kurkumén-szeszkviterpénnel, ionon/, szaponin, glikozid,
violin alkaloid, keserűanyag, szalicilsav-metilészter, szalicilsavas illóolaj,
rutin van.
Gyökere
triterpén szaponinokat, szalicilsav származékokat, flavonoidokat tartalmaz.
Elterjedési területe
Dél,
Nyugat-, Közép-Európa. Őshazája
Dél-Európa, de idővel az egész kontinensen elterjedt. Csak a Földközi-tenger
partvidékén és Délnyugat-Ázsiában honos.Hazánkban gyakori.
Felhasználható részei
Gyökér,
gyökértörzs, virág, levél, illóolaj.
Gyógyászati hatása, felhasználása
Köptető,
vértisztító, izzasztó, nyálkaoldó, nyugtató, vizelethajtó, nyirokmirigy
működést serkentő, görcsoldó, fájdalomcsillapító.
Légcső-,
hörghurut, vizelési inger, szamárköhögés, légszomj, idült elhúzódó betegségek,
légúti betegségek ellenszere, a szenega és részben az ipekakuána
helyettesítésére szolgál.
Gyökere
nyálkaoldó, izzasztó, vértisztító, hánytató,...
Vigyázat:
Túladagolva vagy töményen fogyasztva a gyökér főzete
hányást okozhat a szaponinok, glikozidok és violin alkaloidok jelenléte miatt.