HÁROMSZÍNŰ ÁRVÁCSKA /VIOLA TRICOLOR/
HÁROMSZÍNŰ ÁRVÁCSKA /VIOLA TRICOLOR/
Ibolyafélék családja /Violaceae/
Változékony, 10-40 cm magas egy-, kétéves vagy évelő. Alsó részén többnyire elágazó növény, nyélben keskenyedő levelekkel és nagy pálhalevelekkel. Levelei tojásdadok vagy lándzsásak, fűrészes-fogazott szélűek. A pálhalevél szárnyasan hasogatott vagy szeldelt, lomblevélre emlékeztet. A levélhónalji kocsányokon magánosan nyíló, sarkantyús, ibolyakék vagy háromszínű –sötétibolya, fehér és sárga szirmú- virágok 1-2,5 cm hosszúak. A felső sziromlevelek többnyire kékeslila színűek, az alsók sarkantyúsak, 10-25 mm-esek, akár kétszer akkorák is, mint a csésze. A szirmok nagyobbak, mint a csészecimpák. Az árvácskák virágában a két középső szirom a többivel nagyjából egy síkban áll. Az ibolyáknál a két középső szirom előreálló.
Élőhelye: hegyi rétek, patakpartok, útszélek, füves területek, kaszálók, sziklagyepek.
Virágzás: V-IX.
Hatóanyagai
Violakvercetin, cukor, savak, szalicilmetilészter, illóolaj, violin-alkaloid, metilszalicilsav, rutin, triterpénvázas szaponinok, flavonoidok /violakvercetin: azonos a rutinnal; violasztin, szkoparin, vitexin, szaponaretin, orientin/.
Elterjedési területe
Európa. Hazánkban szórványos.
Felhasználható részei
Herba.
Gyógyászati hatása, felhasználása
Nyálkaoldó, izzasztó, vizelethajtó, vértisztító, erősítő, vérnyomáscsökkentő, gyulladáscsökkentő, érfalerősítő, keringésjavító, immunerősítő.
Alkalmas köhögés, bőrbajok, száraz és nedvedző kiütések /görvélykóros eredetű/, ótvar, bőrviszketés, lázzal járó ízületi reuma, reuma, vérbaj, kankó, érelmeszesedés, húgyúti betegségek, krónikus bőrbetegségek, légúti hurutok kezelésére.
Teája vértisztító, izzasztó hatású.
Leveles hajtásával hámlást, kis bőrbetegségeket,...
VIGYÁZAT:
TÚLADAGOLVA HÁNYINGERT OKOZHAT.
HEGYI PERESZLÉNY /SATUREJA MONTANA/
HEGYI
PERESZLÉNY /SATUREJA MONTANA/
Ajakosvirágúak
családja /Lamiaceae/
0,1-0,4 m
magas Törpecserje, illata a borsfűre emlékeztető. Bőrnemű levelei szálasak vagy
lándzsásak, erősen kihegyezettek, mirigyesen pontozottak, szélük rövid
serteszőrös. 1-7 tagú álörvöket alkotó virágai többnyire egy oldalra fordulók,
a párta 6-14 mm hosszú, fehér, rózsaszín vagy ibolyakék. A csésze torka
szőrözött.
Élőhelye: Sziklatörmelékes, sziklagyepes
társulások. Kedveli a jó vízelvezetésű talajokat és a napos területeket.
Virágzás: VII-X.
Hatóanyagai
A
herbájában 2 % illóolaj van karvakrollal és cimollal.
Elterjedési területe
Hazája
Dél-Európa, északabbra termesztik, illetve elvadul.
Felhasználható részei
Herba.
Gyógyászati hatása, felhasználása
Emésztést
serkentő, fogyasztó, étvágyserkentő. Cimol- és karvakrol-tartalmánál fogva
antiszeptikus, antibakteriális, antimikotikus.
BORSOS VARJÚHÁJ /SEDUM ACRE/
BORSOS
VARJÚHÁJ /SEDUM ACRE/
Gyepes
növekedésű, 5-15 cm magas évelő. Kúszó szára gyakran legyökeresedik, számos
felálló vagy felemelkedő hajtást fejleszt. Csípős ízű, húsos levelei tojásdadok
vagy hosszúkás-tojásdadok, tompa csúcsúak, 3-6 mm hosszúak, zöldek, a szár
alján elszáradva sárgásbarnák. A Sedum acre var. krajinae levelei tövükön kúpos
sarkantyút viselnek, duzzadtak, majdnem vízszintesen elállók. A bogernyőben
nyíló aranysárga virágok 10-12 mm átmérőjűek.
Élőhelye: Száraz, sziklás, homokos területek,
töltések, sziklák, kőfalak, sziklagyepek, száraz lejtők.
Virágzás: V-VII.
Ismert
gyógynövény. Mérgező.
Hatóanyagai
Szemadin-alkaloidok,
rutin flavonoid-glikozid, cseranyag, nyálkaanyag, gumi, szerves savak,
piperidin alkaloidok: szedakrin, szedamin, szedinin.
Elterjedési területe
Egész
Európa, Észak-Afrika, Nyugat-Ázsia.
Hazánk
száraz gyepeiben mindenütt gyakori /a var. krajinae csak északkeleten fordul
elő/.
2300 m
magasságig.
Felhasználható részei
Gyökér,
herba.
Gyógyászati hatása, felhasználása
Idegnyugtató,
enyhe altató.
Alkalmas
epilepszia, fájdalmas végbélvérzés, -viszketés, aranyér, gennyes sebek,
szemölcsök kezelésére.
Levele kis
mennyiségben adva fűszer.
Herbája
vérnyomáscsökkentő galagonyával...
Vigyázat:
Levele enyhén mérgező, allergiát okozhat.
KÖZÖNSÉGES TENGERIHAGYMA /URGINEA MARITIMA/
KÖZÖNSÉGES
TENGERIHAGYMA /URGINEA MARITIMA/
Jácintfélék
családja /Hyacinthaceae/
0,5-1,5 m
magas, évelő növény. Hagymája részben kiemelkedik a talajból, súlya elérheti a
3 kg-t is. Lándzsás levelei a virágzás idejére elszáradnak. Virágai hosszú,
tömött fürtöt alkotnak. A fehér lepellevelek 6-8 mm hosszúak, csillag alakban
szétterülők, főerük zöld vagy pirosló. Alakgazdag faj.
Élőhelye: rétek, sziklagyepek, homokos
tengerpartok.
Virágzás: VIII-X.
Hatóanyagai
A-,
B-szcilbaren glikozid, scillirozid, scillipikrin, szénhidrát, zsír,
nyálkaanyag, keserűanyag, szteroid szívre ható glikozidok /bufadienolidek/,
glüko-szcillaren alkaloid, a szcillaren: erjesztés után proszcillaridin
alkaloiddá alakul át, a piros hagymájú változatban szcillirozid is van.
Elterjedési területe
Földközi-tenger
melléke, Észak-Afrika, Dél-Olaszország.
Felhasználható részei
Hagyma,
hagymalevelek, középső szár.
Gyógyászati hatása, felhasználása
Szívműködést
javító, vizelethajtó.
Alkalmas
vesepangás okozta vízkór, szívbaj, hólyag-, vesebaj, hányásos rosszullét,
reggeli szédülés, cukorbaj, enyhe szívizomgyengeség ellen, valamint a
vizeletmennyiség fokozására, szívgyengeség okozta vízgyülem eltávolítására.
Hatása rövidebb és erősebb, mint a gyűszűvirág fajoké.
Légzőszervi
betegségek kezelésére készítményei köptetőként...
Vigyázat:
Igen mérgező, csak orvosi ellenőrzés mellett
használható.