VÉNIC SZIL /ULMUS LAEVIS/
VÉNIC
SZIL /ULMUS LAEVIS/
Lombhullató
fa, magassága kb. 30 m, gyökkérsarjakat nevel. Koronája jellegzetesen
szabálytalan, elég terebélyes, boltozatos vagy kissé zárt, több részre
tagolódik vagy igen laza.
Ágai a
korona alsó részén viszonylag rövidek, vízszintesen elállnak, a korona középső
részén eleinte felfelé nőnek, majd meghajolnak és lefelé lógnak. Csak a korona
csúcsán nőnek sugarasan felfelé.
A kéreg
idősebb fákon szürkésbarna, széles lapokra osztott, mélyen barázdált. A
barázdák folytatódnak az alsóbb fekvésű nagyobb ágakon is. A hajtások és a
fiatal vesszők kopaszak, fénylő vörösbarnák.
A levelek
7-12 cm hosszúak, kb. 6-9 cm szélesek, tojásdad alakúak vagy kerekdedek,
hirtelen keskenyedő csúccsal. A levélváll feltűnően ferde, a szilek közt a
leginkább aszimmetrikus. A levélerek száma a rövidebb levélfélen 12-18, a
hosszabbikon 2-3-mal több,kissé ívelten helyezkednek el. A levélszél
kétszeresen fűrészes, fogai sarlósan előregörbülnek. A levelek felül élénk
sötétzöld, fonákján szürkészöld, kopasz vagy lágy, göndör szőrös. A levélnyelek
rövidek, csupán kb. 5 mm hosszúak.
A virágok
csomókban, hosszú nyélen ülnek és a szélben libegnek.
A termések
10-12 mm hosszú, szárnyas makkocskák. Éréskor lefelé csüngenek a kocsányon és a
szélben forognak a termések. A szárnyas makkocska közelebb helyezkedik el a
kocsányhoz, mint a szárny beöblösödéséhez.
Élőhelye: meleg agyagos vagy homokos
öntéstalajon, ártéri ligeterdőkben vagy elegyes erdőkben a síkságon elszórtan.
Virágzás: III.
Hatóanyagai
Cseranyag,
nyálkaanyag, keserűanyag, glikozidok.
Elterjedése: Európában mindenhol megtalálható,
de sehol sem gyakori, mindig magánosan vagy kisebb csoportokban találhatjuk
meg. Néhol fasorokba vagy utcákra telepítik.
Gyógyászati hatása, felhasználása
Kérge
nyugtató hatású....