BORSOS VARJÚHÁJ /SEDUM ACRE/
BORSOS
VARJÚHÁJ /SEDUM ACRE/
Gyepes
növekedésű, 5-15 cm magas évelő. Kúszó szára gyakran legyökeresedik, számos
felálló vagy felemelkedő hajtást fejleszt. Csípős ízű, húsos levelei tojásdadok
vagy hosszúkás-tojásdadok, tompa csúcsúak, 3-6 mm hosszúak, zöldek, a szár
alján elszáradva sárgásbarnák. A Sedum acre var. krajinae levelei tövükön kúpos
sarkantyút viselnek, duzzadtak, majdnem vízszintesen elállók. A bogernyőben
nyíló aranysárga virágok 10-12 mm átmérőjűek.
Élőhelye: Száraz, sziklás, homokos területek,
töltések, sziklák, kőfalak, sziklagyepek, száraz lejtők.
Virágzás: V-VII.
Ismert
gyógynövény. Mérgező.
Hatóanyagai
Szemadin-alkaloidok,
rutin flavonoid-glikozid, cseranyag, nyálkaanyag, gumi, szerves savak,
piperidin alkaloidok: szedakrin, szedamin, szedinin.
Elterjedési területe
Egész
Európa, Észak-Afrika, Nyugat-Ázsia.
Hazánk
száraz gyepeiben mindenütt gyakori /a var. krajinae csak északkeleten fordul
elő/.
2300 m
magasságig.
Felhasználható részei
Gyökér,
herba.
Gyógyászati hatása, felhasználása
Idegnyugtató,
enyhe altató.
Alkalmas
epilepszia, fájdalmas végbélvérzés, -viszketés, aranyér, gennyes sebek,
szemölcsök kezelésére.
Levele kis
mennyiségben adva fűszer.
Herbája
vérnyomáscsökkentő galagonyával...
Vigyázat:
Levele enyhén mérgező, allergiát okozhat.
PAPSAJTMÁLYVA /MALVA NEGLECTA/
PAPSAJTMÁLYVA
/MALVA NEGLECTA/
Mályvafélék
családja /Malvaceae/
Heverő vagy
felemelkedő, 10-50 cm hosszú szárú egyéves-évelő
növény.
Vese alakú levelei csak néhol tenyeresen összetettek, 5-7 levélkéből állnak,
szeldeltek, alsó oldaluk többé-kevésbé sűrűn szőrözött., 5-7 sekély karéjúak,
csipkés-fűrészes szélűek. Halványlila vagy fehér virágai 1,5-2,5 cm átmérőjűek,
kis levélhónalji 2-6-os csomókban nyílnak. A szirmok világos rózsaszínűek vagy
majdnem fehérek, sötét csíkozással és 2-3-szor akkorák, mint a csésze, kb. 1 cm
hosszúak, kicsípett csúcsúak. A csészét körülvevő külső csésze cimpái majdnem
szálasak, szabadok, tövükön a belső csészéhez nőttek. A 3 külső csésze szabad. A
részterméskék simák.
Élőhelye: gyomtársulások, út menti
gyomtársulások, kapás kultúrák, lucernások, parlagok, vasúti töltések.
Nitrogénjelző.
Virágzás: VI-X.
Hatóanyagai
Nyálkaanyag,
malvin antocián-glikozid, cseranyag, nyálkaanyag /galakturon-orhamnánok,
arabinogalaktánok/.
Levele
magnéziumot tartalmaz.
Elterjedési területe
Európában,
Ázsiában, Észak-Afrikában honos, mára világszerte elvadult.
Hazánkban
mindenütt igen gyakori, bár mostanság egyre több helyről jelzik hiányát.
Felhasználható részei
Virág,
levél.
Gyógyászati hatása, felhasználása
Puhító,
nyálkaoldó, nyugtató, köhögéscsillapító, irritációt csökkentő, összehúzó,
fájdalomcsillapító.
KÖZÖNSÉGES GYÚJTOVÁNYFŰ /LINARIA VULGARIS/
KÖZÖNSÉGES
GYÚJTOVÁNYFŰ /LINARIA VULGARIS/
Tátogatófélék
családja /Scrophulariaceae/
Kékesszürke,
keskeny lándzsás levelű, 0,2-0,6 m magas, évelő növény. A virágok dús fürtöt
alkotnak, a felső ajak kettéhasított, az
alsó ajak háromcsücskű, erős, sötétsárga, a torkot eltüntető kitüremkedéssel és
1 cm nagyságú sarkantyúval.
Élőhelye: nyílt gyomtársulások, vasúti
töltések, útszélek.
Virágzás: VI-IX.
Hatóanyagai
Linarin,
pektolinarin, flavonoid-glikozidok, gyanta, nyálkaanyag, antirrhinin,
foszterin, paraffin, hangyasav, zsírosolaj, alkaloidok /peganin/.
Elterjedési területe
Európában,
Nyugat-Ázsiában honos, máshol behurcolták.
Felhasználható részei
Herba felső
része, gyökér.
Gyógyászati hatása, felhasználása
Vizelethajtó,
erős hashajtó, féregűző.
Sárgaság,
máj- epebántalmak, aranyér, ágybavizelés, epeutak gyulladása, prosztata
túltengés, kezdődő inkontinencia esetén alkalmazzák.
Szárának és
gyökerének főzete erős hashajtó, féregtelenítő.
Főzete
gyomorégés, savtúltengés, epebaj, sárgaság, ágybavizelés, inkontinencia ellen
jó.
CSICSÓKA /HELIANTHUS TUBEROSUS/
CSICSÓKA
/HELIANTHUS TUBEROSUS/
Fészekvirágzatúak
családja /Asteraceae/
Húsos
sarjgumóval rendelkező, 1-3 m magas, évelő növény, amely fajtától függően
sárga, barna vagy piros burkú lehet. A levelek átellenesek, tojásdadok, a
levélalap kihegyesedő. A fészekvirágzat 4-14 cm átmérőjű, egyenes, 3-4 cm
hosszú, sárga nyelves és sárga csöves virágokkal, a vacok íves.
Élőhelye: Folyópartokon, törmelékeken,
vasúti töltéseken fordul elő, Közép- és
Kelet-Európa művelés alá vont területein.
Virágzás: VIII-X.
Hatóanyagai
Szénhidrátja
az inulin, mely polifruktozán: fruktóz egységekből épül fel, vízben oldódó, az
alkohol kicsapja, inulinból nyert fruktóz, vas, szilícium, kalcium, aminosavak,
vitaminok, ásványi anyag, nincs benne keményítő.
Elterjedési területe
Észak-Amerika.
Felhasználható részei
Friss gumó.
Gyógyászati hatása, felhasználása
Nem veszi
igénybe a szervezet az inzulinos lebontási folyamatát, így cukorbetegek is
fogyaszthatják.
A
homeopátia étvágyjavításra, túlsúlyosság,...
VIGYÁZAT:
Parlagfűre és egyéb fészkes virágzatú növényekre
allergiás emberek ne használják.
Vasúti töltések gyógynövényei
Vasutak melletti lejtős, kőtörmelékes helyek növényeinek helye.