ERDEI IBOLYA /VIOLA SYLVESTRIS/
ERDEI
IBOLYA /VIOLA SYLVESTRIS/
Ibolyafélék
családja /Violaceae/
Felemelkedő
vagy felálló szárú, 10-20 cm magas évelő növény. A szárak tövén egy vagy több
tőlevél áll, a szárlevelekkel együtt mélyen szíves vállból széles-tojásdadok,
csipkés-fűrészes szélűek, színük gyéren szőrös. A pálhalevél keskeny-lándzsás,
széle rojtos. A rojt körülbelül olyan hosszú, mint a pálhalevél szélessége. Az
ibolyaszínű, szagtalan virágok 1,5-1,8 cm hosszúak, magánosan nyílnak a levelek
hónaljából eredő kocsányokon. A sarkantyú 5-6 mm hosszú, sötét ibolyaszínű,
karcsú, egyenes.
Élőhelye: Nyirkos, sziklás és mészkerülő
erdők, ligetek. 1600 m-ig.
Virágzás: IV-V.
Hatóanyagai
Rutin.
Elterjedési területe
Egész
Európa, a távoli északi területek kivételével. Hazánkban gyakori....
MEZEI KAKUKKFŰ /THYMUS SERPYLLUM/
MEZEI
KAKUKKFŰ /THYMUS SERPYLLUM/
Ajakosvirágúak
családja /Lamiaceae/
Erősen
változékony, kissé fásodó tövű, párnás növekedésű, aromás illatú évelő,
legyökerező indákkal, melyekből 5-15 cm-es virágzó vagy meddő hajtások
fejlődnek. Levelei kicsik, kissé bőrneműek /3-10 mm/, rövid nyeéűek vagy ülők,
szálasak, hosszúkásak vagy elliptikusak, tompa csúcsúak, pillás szélűek. A
levélerek nem érik el a lemez szélét. A virágzó hajtás körkörösen szőrös, az
illatos, álörvös virágzat rendszerint fejecskeszerű. A párta halvány bíborlila,
legfeljebb 6 mm hosszú.
Élőhelye: mészkerülő homokpusztagyepek,
útszélek, erdeifenyvesek, cserjések. Kedveli a jó vízelvezetésű, a napos
területeket.
Virágzás: V-VIII.
Hatóanyagai
Illóolaj
/0,1-1 % terpenoid, gamma-cimol, karvakrol, timol, d-pinén, alfa-pinén,
linalool, borneol tartalommal/, mennyisége teljes virágzáskor, napos időben a
maximális, 3,4-7,4 % cseranyag, almasavas sók.
Elterjedési területe
Európa nagy
része. Hazánkban számos más Thymus-faj és –alak gyakoribb nála.
Felhasználható részei
Herba,
illóolaj.
Gyógyászati hatása, felhasználása
Idegerősítő,
fájdalomcsillapító, sterilizáló, oszlató, köhögéscsillapító, köptető, légúti
fertőtlenítő, görcsoldó, nyálkaoldó, étvágyjavító, antibakteriális, féregűző,
szélhajtó. Helyi vérbőséget okoz.
CSERTÖLGY /QUERCUS CERRIS/
CSERTÖLGY
/QUERCUS CERRIS/
Bükkfafélék
családja /Fagaceae/
Lombhullató
fa, legfeljebb 35 m magas. A korona először nagyon nyitott és karcsú, egyenesen
felfelé növő, vékony, igen szabályosan rendezett ágakkal. Idősebb fákon
erősebben ívelt, tömött a korona, felfelé sugarasan növő főágallak.
Törzse
viszonylag karcsú és egyenes, alsó részén kevés ággal.
A kéreg már
a fiatalabb példányokon is nagyon barázdált, szürkésbarna, repedezett és kisebb
darabokban leválik. A hajtások erősen szögletesek, finom szürkészöld, nemezes
szőrzet borítja a csúcsukat, ezért kissé halványabbak. A rügyek fahéjszínűek,
hosszan keskenyedő csúccsal, pillásak. Fő jellegzetessége, hogy a rügyet
körülvevő borzas, vékonyan szálas pálhalevelek végig fenn maradnak a fán.
A levelek
8-11 cm hosszúak és kb. 5 cm szélesek, hosszúkásak, keskeny-ovális formájúak,
mindkét végükön ék alakban egyenletesen elkeskenyednek, mindkét szélükön 7-9,
különböző nagyságú karéj található, amelyeket hegyesen végződő öblök
választanak el egymástól. A levéllemez általában csak félig van bevágva, ritkán
a középső levélérig osztott. A karéjok lekerekítettek vagy háromszögletűek,
kissé hegyesek, szálkás csúccsal, leginkább azonban teljesen tompák. A levelek
színe a rügyfakadás után érdesen szőrös, később megkopaszodik, majd kissé
fényes lesz, fonákja molyhosan szőrös az egész vegetációs időszakban. A levelek
hónaljában megmaradnak végig a pálhalevelek.
A makkok
hosszúkás tojásdadok, nagyok, csak a második évben érnek be, a kupacs hosszú,
sallangos pikkelyei berzedten állnak.
Élőhelye: nagyon szereti az enyhén humuszos
talajokat, a száraz, meleg éghajlaton, de a sekély váztalajokon is megél.
Mészkerülő. A hűvösebb vidékeken csak a meleg, déli hegyoldalra telepedik.
Virágzás: IV-V.
Hatóanyagai
Vasat
kékítő cseranyag, a fiatal kéregben 16-20 % mennyiségben /gallotanninok:
gallusz-, ellagsav és ezek oxid termékei: flobafenek, leukoantocianinok/,
ciklohexán, kvercit, kvercin, szénhidrát, gyanta, zsír, kvercit, csersav,
cukor, keményítő, fehérje, zsírosolaj, szervetlen sók.
A gubacs 70
% tannint tartalmaz.
Felhasználható részei
Kéreg,
levél, törzs.
Elterjedése: kelet-mediterrán faj, igazi hazája
a Földközi-tenger környéke. Természetes elterjedésének északi határa a
Havasalja, a Kárpát-medence /a Kárpátok magasabb régiója nélkül/, innen
Franciaország déli részéig húzódik.
Gyógyászati hatása, felhasználása
Összehúzó,
nyugtató, hasfogó, helyi vérzéscsillapító /hemosztiptikus/, fájdalomcsillapító,
helyi gyulladáscsökkentő /antiflogisztikus/.
Használható
belső vérzések, gyomor-, bélgyulladás, hasmenés, vérhas, erős menstruáció,
mérgezés, angolkór, skrofulózis ellen. Időseknek is hatásos.
KOCSÁNYTALAN TÖLGY /QUERCUS PETRAEA/
KOCSÁNYTALAN
TÖLGY /QUERCUS PETRAEA/
Bükkfafélék
családja /Fagaceae/
Lombhullató,
hatalmas fa, magassága kb. 40 m. koronája erősen boltozatos és széles, a
szabadon álló fákon nagyon zárt és egyenletesen lombos.
Törzse
egyenes a korona középső részéig.
Ágai is
egyenesek, meredeken felfelé nőnek, az első elágazástól sugárszerűen
szétterülnek.
Kérge a
fiatal fákon eleinte nagyon sima, később középszürke vagy barnásszürke, a sűrű,
finom barázdák és repedések folyamatosan futnak le rajta. A hajtások vékonyak, barnásszürkék
vagy szürkés bíborszínűek, kopaszok vagy kissé deresek.
A rügyek
karcsú tojásdad alakúak, 6-8 mm hosszúak, sok világos- vagy vörösbarna
pikkellyel. Csoportosan állnak a gallyak végén.
Levelei
8-12 cm hosszúak, kb. 5 cm szélesek, fordított tojásdad alakúak, csúcsuk
lekerekített, a levélalapjuk ékszerűen elkeskenyedik, igen szabályosak és
kétoldalasan majdnem teljesen szimmetrikusak, 5-9 pár kerek, nem túlságosan
mélyen bevágott karéjjal osztottak. A levél a színén fényes sötétzöld, fonákja
világosabb, mindkét oldal csupasz. A leveleknek nyele van, kb. 1-2 cm hosszú.
A makkok
2-6-os csoportokban ülnek vagy legfeljebb kb. 5-10 mm-es nyélen találhatók. A
kupacs 1,2-1,7 cm széles, a makk nagyobb része kiáll belőle.
Élőhelye: kedveli a laza, száraz lösztalajt,
de jól megél a mészszegény kőzeten kialakult sovány, köves talajokban. Enyhe
telet kíván. Az alacsonyabb hegy- és dombvidék fája.
Virágzás: V.
Hatóanyagai
Vasat
kékítő cseranyag, a fiatal kéregben 16-20 % mennyiségben /gallotanninok:
gallusz-, ellagsav és ezek oxid termékei: flobafenek, leukoantocianinok/,
ciklohexán, kvercit, kvercin, szénhidrát, gyanta, zsír, kvercit, csersav,
cukor, keményítő, fehérje, zsírosolaj, szervetlen sók.
A gubacs 70
% tannint tartalmaz.
Felhasználható részei
Kéreg,
levél, törzs.
Elterjedése: állományalkotó Közép- és
Dél-Európában, hazánkban különösen fontos erdőalkotó, természetesen újul.
Gyógyászati hatása, felhasználása
Összehúzó,
nyugtató, hasfogó, helyi vérzéscsillapító /hemosztiptikus/, fájdalomcsillapító,
helyi gyulladáscsökkentő /antiflogisztikus/.
Használható
belső vérzések, gyomor-, bélgyulladás, hasmenés, vérhas, erős menstruáció,
mérgezés, angolkór, skrofulózis ellen. Időseknek is hatásos.
Kérge
összehúzó, vízelvonó hatású, testszöveti gyengeség, hasmenés, hólyag-,
légcsőhurut, vérhas, váltóláz, erős menstruáció, inkontinencia, gyomor-,
bélvérzés és nyálkaömlés dugító hatása ellen adható /kutyabengével,
rebarbarával keverve/.
Főzete
makacs sebek, gyulladt, sebes láb,...
Vigyázat:
Óvatosan kell pörkölni, mert az égetés a csersavat
elbontja.
VÉRONTÓFŰ /POTENTILLA ERECTA/
VÉRONTÓFŰ
/POTENTILLA ERECTA/
Rózsafélék
családja /Rosaceae/
Heverő vagy
felemelkedő, nem legyökerező szárú, vaskos, barnásvöröses gyöktörzsű, 10-30 cm
magas évelő. A növény erőteljes gyöktörzséből a friss törésfelületen vérpiros
nedv folyik ki. Tőlevelei hosszú nyelűek, tenyeresen összetettek, 3-5 tagúak, a
levélkék ék alakúak, durván fűrészes
szélűek, rásimuló, selymes szőrűek. A szárlevelek 5 tagúak, ülők. 2 pálhalevele
nagy méretű. Sárga virágai magánosan nyílnak a vékony kocsányon. Virágai
mintegy 1 cm szélesek.A párta 4 kicsípett sziromból áll. A 4 tagú csészét
ugyancsak 4 tagú külső csésze veszi körül.
Élőhelye: kaszálók, hegyi rétek, láprétek,
mészkerülő erdők, szőrfűgyepek, ligeterdők, savanyú talajon.
Virágzás: V-IX.
Hatóanyagai
20 %
katechin cseranyag /vasat zöldíti: ellagitanninok-agrimoniin/, tormentilla
vörös, flobafén festékanyag, tormentillin, glikozid, tormentol, ellagsav,
nyálkaanyag, gumi, kinosav, illóolaj, csersav, proantocianidin,
galluszsavszármazékok.
Elterjedési területe
Észak-,
Közép-Európa, Észak-Ázsia. Hazánk domb- és hegyvidékein gyakori.
Felhasználható részei
Gyökér,
gyökértörzs.
Gyógyászati hatása, felhasználása
Immunerősítő,
ínyerősítő, erős összehúzó, vérzéscsillapító, gyulladáscsökkentő. A Krameria
triandra helyettese.
Alkalmas
makacs bélhurut, belső vérzések, bélvérzés, bélgyulladás, vérhasszerű székelés,
vérszegénység, étvágytalanság, sárgaság, cukorbaj, szívnyugtalanság, száj-,
fog-, garatgyulladás, aranyeres vérzés, gyomorvérzés, gyomorhurut, száj-,
garatnyálkahártya gyulladás, műfogsorok ínyproblémáinak...
Vigyázat:
Cseranyagai gyomorpanaszokat okozhatnak.
Több mint 2 napos véres hasmenéssel járó lázas
állapot esetén kérjük orvos segítségét.
KÍNAI CSILLAGÁNIZS /ILLICIUM VERUM/
KÍNAI
CSILLAGÁNIZS /ILLICIUM VERUM/
Illiciaceae
család
Minden
részében aromás, alacsony, legfeljebb 18 m magas, örökzöld fa. Sima kérge
szürkésfehér. Fényes levelei keskenyek vagy elliprtikusak, illatosak,
mérgezőek. Sárga virágai magányosan nyílnak. Csillag alakú terméscsoportjának
minden része egy-egy magot rejt, melyek fénylő barnák.
Élőhelye: mészmentes talajok, enyhe trópusi
klíma.
Hatóanyagai
Levelében,
termésében 5-8 % illóolaj /anetol/, gyanta, cseranyag, cukor van.
Elterjedési területe
Kína, Vietnam.
Felhasználható részei
Levél,
kéreg, termés, mag, illóolaj.
Gyógyászati hatása, felhasználása
Görcsoldó,
szélhajtó, ízesítő, gyomorerősítő, étvágyjavító keverékekben és likőrökben.
Mészmentes talajok gyógynövényei
Meszet nem tartalmazó talajok növényeinek helye.