RÉTI ÖRDÖGHARAPTAFŰ /SUCCISA PRATENSIS/
RÉTI
ÖRDÖGHARAPTAFŰ /SUCCISA PRATENSIS/
Mácsonyafélék
családja /Dipsacaceae/
0,2-0,8 m
magas, évelő. A növény feketés színű gyöktörzse kiharapottnak látszik.
Tőlevélrózsája fölött kevés átellenesen álló lándzsás levél áll. Kékeslila, 4
szirmú virágai hosszú kocsányú, gömb alakú, 15-30 mm átmérőjű toklászos
fejecskében állnak.
Élőhelye: nedves rétek, láprétek, sovány
gyepek.
Virágzás: VII-IX.
Hatóanyagai
Cseranyag,
szaponin, keserűanyag, szkabiozid glikozid, baktericidek, flavonoidok,
iridoidok /dipszakán/, csersav.
Elterjedési területe
Közép-Európa,
Nyugat-Ázsia, máshol behurcolták.
Felhasználható részei
Gyökér,
herba.
Gyógyászati hatása, felhasználása
Köhögéscsillapító,
köptető, vérzéscsillapító, vértisztító.
Használják
gyomor-, bélfertőzések, gyomorvérzés, májbántalmak, légzési nehézségek ellen.
Gyökere és
herbája újkeletű zúzódások, gyulladások, nedvedző ekcémák kezelésére jó,
külsőleg, borogatásként.
ORVOSI VERONIKA /VERONICA OFFICINALIS/
ORVOSI
VERONIKA /VERONICA OFFICINALIS/
Tátogatófélék
családja /Scrophulariaceae/
A földön
kúszó szőrözött, 0,1-0,2 m magas, évelő növény, csak a virágzati szár felálló.
Az átellenes, rövid nyelű levelek tojásdadok, finoman fűrészes szélűek. A
virágok megnyúlt fürtben nyílnak, a párta halványkék, sötéten csíkozott, 6-7 mm
átmérőjű, 4 egyenlőtlen csücsökkel.
Élőhelye: sovány réteken, rézsűk mentén,
világos erdőkben, törpecserjésekben fordul elő.
Virágzás: V-VIII.
Hatóanyagai
Szaponin,
keserűanyag, aukubin glikozid, cukor, gumi, gyanta, cseranyag, szerves savak,
illóolaj, 0,5-1 % iridoid glikozid /katalpol, veronikozid, mussaenozid/,
0,5-0,9 % flavonoid /luteolin, apigenin, cinarosid/, triterpén szaponinok.
Elterjedési területe
Európa,
Nyugat-Ázsia, máshol behurcolták.
Felhasználható részei
Herba.
Gyógyászati hatása, felhasználása
Nyirokmirigy
serkentő, kiválasztást serkentő, vértisztító, köhögéscsillapító, köptető,
sebgyógyító.
KOCSÁNYTALAN TÖLGY /QUERCUS PETRAEA/
KOCSÁNYTALAN
TÖLGY /QUERCUS PETRAEA/
Bükkfafélék
családja /Fagaceae/
Lombhullató,
hatalmas fa, magassága kb. 40 m. koronája erősen boltozatos és széles, a
szabadon álló fákon nagyon zárt és egyenletesen lombos.
Törzse
egyenes a korona középső részéig.
Ágai is
egyenesek, meredeken felfelé nőnek, az első elágazástól sugárszerűen
szétterülnek.
Kérge a
fiatal fákon eleinte nagyon sima, később középszürke vagy barnásszürke, a sűrű,
finom barázdák és repedések folyamatosan futnak le rajta. A hajtások vékonyak, barnásszürkék
vagy szürkés bíborszínűek, kopaszok vagy kissé deresek.
A rügyek
karcsú tojásdad alakúak, 6-8 mm hosszúak, sok világos- vagy vörösbarna
pikkellyel. Csoportosan állnak a gallyak végén.
Levelei
8-12 cm hosszúak, kb. 5 cm szélesek, fordított tojásdad alakúak, csúcsuk
lekerekített, a levélalapjuk ékszerűen elkeskenyedik, igen szabályosak és
kétoldalasan majdnem teljesen szimmetrikusak, 5-9 pár kerek, nem túlságosan
mélyen bevágott karéjjal osztottak. A levél a színén fényes sötétzöld, fonákja
világosabb, mindkét oldal csupasz. A leveleknek nyele van, kb. 1-2 cm hosszú.
A makkok
2-6-os csoportokban ülnek vagy legfeljebb kb. 5-10 mm-es nyélen találhatók. A
kupacs 1,2-1,7 cm széles, a makk nagyobb része kiáll belőle.
Élőhelye: kedveli a laza, száraz lösztalajt,
de jól megél a mészszegény kőzeten kialakult sovány, köves talajokban. Enyhe
telet kíván. Az alacsonyabb hegy- és dombvidék fája.
Virágzás: V.
Hatóanyagai
Vasat
kékítő cseranyag, a fiatal kéregben 16-20 % mennyiségben /gallotanninok:
gallusz-, ellagsav és ezek oxid termékei: flobafenek, leukoantocianinok/,
ciklohexán, kvercit, kvercin, szénhidrát, gyanta, zsír, kvercit, csersav,
cukor, keményítő, fehérje, zsírosolaj, szervetlen sók.
A gubacs 70
% tannint tartalmaz.
Felhasználható részei
Kéreg,
levél, törzs.
Elterjedése: állományalkotó Közép- és
Dél-Európában, hazánkban különösen fontos erdőalkotó, természetesen újul.
Gyógyászati hatása, felhasználása
Összehúzó,
nyugtató, hasfogó, helyi vérzéscsillapító /hemosztiptikus/, fájdalomcsillapító,
helyi gyulladáscsökkentő /antiflogisztikus/.
Használható
belső vérzések, gyomor-, bélgyulladás, hasmenés, vérhas, erős menstruáció,
mérgezés, angolkór, skrofulózis ellen. Időseknek is hatásos.
Kérge
összehúzó, vízelvonó hatású, testszöveti gyengeség, hasmenés, hólyag-,
légcsőhurut, vérhas, váltóláz, erős menstruáció, inkontinencia, gyomor-,
bélvérzés és nyálkaömlés dugító hatása ellen adható /kutyabengével,
rebarbarával keverve/.
Főzete
makacs sebek, gyulladt, sebes láb,...
Vigyázat:
Óvatosan kell pörkölni, mert az égetés a csersavat
elbontja.
SZIBÉRIAI GINSZENG /ELEUTHEROCOCCUS SENTICOSUS/
SZIBÉRIAI
GINSZENG /ELEUTHEROCOCCUS SENTICOSUS/
Aráliafélék
családja /Araliaceae/
Legfeljebb
3 m magas, bókoló hajtású, lombhullató cserje. 3-7 visszás tojásdad levélkéje.
Levélerei sötétenpettyezettek. Tövisei felállók. Zöldesfehér virágernyőket hoz.
Termése fekete. Szép sövénnyé nevelhető. Jól tűri a városi légszennyezést.
Élőhelye: jó vízelvezetésű, sovány talajok.
Virágzás: nyár eleje.
Hatóanyagai
Gyökere,
kérge eleuterozidot tartalmaz.
Elterjedési területe
Oroszország,
Kelet-Kína, Japán
Gyógyászati hatása, felhasználása
Fokozza a
fizikai erőnlétet, enyhíti a fizikai, mentális stresszt, növeli a fizikai
állóképességet, a mentális éberséget, javítja az általános egészségi állapotot.
Segít az immun-, idegrendszer betegségei és sugárfertőzések...
Vigyázat:
Túladagolva álmatlanságot okozhat.
SZŐRÖS NYÍRFA /BETULA PUBESCENS/
SZŐRÖS
NYÍRFA /BETULA PUBESCENS/
Nyírfafélék
családja /Betulaceae/
Cserje vagy
kisebb fa, legfeljebb 20 m magas. Koronája kezdettől fogva nem olyan karcsú,
mint a közönséges nyíré /Betula pendula/.
Az ágak
erősebben szétterjednek, meredeken felfelé törnek és a korona felső részéből
messze kinyúlnak, ezért koronája szabálytalan. Vesszői kezdetben vörösesbarnák,
kissé fényesek, a kifejlett fáról nem csüngenek lefelé, hanem seprűszerűen
felegyenesednek. A fiatal hajtások nem mirigyesek, hanem finom pehelybevonattól
gyapjas-molyhosak.
A kéreg a
törzsön sima, fehéresszürke-világosbarnás, majd sötétedik, de nem nagyon foltos
és nem hámlik gyűrűsen.
A levelek
csak egyszerűen fogazottak, fonákjukon a nagyobb levélerek hónaljában finom
pehely található, mindig a levéllemez közepén a legszélesebbek és nem az alsó
harmadben vagy a levélalap közelében.
Élőhelye: szereti a víztől duzzadó
tőzeglápokat /tőzegmohajelző/, a nedves, sovány, savanyú talajt. Fagytűrő.
Virágzás: IV-V.
Hatóanyagai
Betuloretinsav,
illóolaj, betulin, betulakámfor, nyírfakátrány, flavonoidok /hiperozid,
kvercetin/, betulin, betulinsav, szalicilátok.
Elterjedési területe
Északi
félteke. Főleg láperdőkben Észak- és Közép-Európában egészen Szibériáig, délen
elsősorban a havasokban 1600 m magasságig. Formagazdag faj.
Gyógyászati hatása, felhasználása
A fiatal fa
nedve vizelethajtó, hajhullás és korpásodás ellen hat.
Sovány talajok gyógynövényei
Tápanyagban, termőrétegben szegény talajok növényeinek helye.