BORSOS VARJÚHÁJ /SEDUM ACRE/
BORSOS
VARJÚHÁJ /SEDUM ACRE/
Gyepes
növekedésű, 5-15 cm magas évelő. Kúszó szára gyakran legyökeresedik, számos
felálló vagy felemelkedő hajtást fejleszt. Csípős ízű, húsos levelei tojásdadok
vagy hosszúkás-tojásdadok, tompa csúcsúak, 3-6 mm hosszúak, zöldek, a szár
alján elszáradva sárgásbarnák. A Sedum acre var. krajinae levelei tövükön kúpos
sarkantyút viselnek, duzzadtak, majdnem vízszintesen elállók. A bogernyőben
nyíló aranysárga virágok 10-12 mm átmérőjűek.
Élőhelye: Száraz, sziklás, homokos területek,
töltések, sziklák, kőfalak, sziklagyepek, száraz lejtők.
Virágzás: V-VII.
Ismert
gyógynövény. Mérgező.
Hatóanyagai
Szemadin-alkaloidok,
rutin flavonoid-glikozid, cseranyag, nyálkaanyag, gumi, szerves savak,
piperidin alkaloidok: szedakrin, szedamin, szedinin.
Elterjedési területe
Egész
Európa, Észak-Afrika, Nyugat-Ázsia.
Hazánk
száraz gyepeiben mindenütt gyakori /a var. krajinae csak északkeleten fordul
elő/.
2300 m
magasságig.
Felhasználható részei
Gyökér,
herba.
Gyógyászati hatása, felhasználása
Idegnyugtató,
enyhe altató.
Alkalmas
epilepszia, fájdalmas végbélvérzés, -viszketés, aranyér, gennyes sebek,
szemölcsök kezelésére.
Levele kis
mennyiségben adva fűszer.
Herbája
vérnyomáscsökkentő galagonyával...
Vigyázat:
Levele enyhén mérgező, allergiát okozhat.
SZTRIHNINFA /STRYCHNOS NUX-VOMICA/
SZTRIHNINFA
/STRYCHNOS NUX-VOMICA/
Strychnaceae
család
Legfeljebb
20 m magas, tojásdad levelű cserje vagy kisebb fa. Levelei kicsik, fényesek,
átellenes állásúak. Zöldesfehér virágaiból sárga, gömbölyű termés fejlődik,
melynek belsejében szürkés, finom szőröktől selymes fényű, korong alakú magvak
rejtőznek.
Élőhelye: homokos talajú, száraz erdők.
Hatóanyagai
A kéreg, a
gyökér és a mag sztrichnint, brucint /erősen mérgezők/, glikozidokat, kolint,
zsírosolajat, szénhidrátot, proteint tartalmaznak.
Elterjedési területe
India,
Burma.
Felhasználható részei
Levél,
gyökér, kéreg, fa, mag.
Gyógyászati hatása, felhasználása
Étvágyserkentő,
emésztést javító szerek, tonikumok, központi idegrendszert izgató gyógyszerek
alapanyaga.
Idegbaj,
idegi eredetű emésztési zavar, idegi eredetű gyengeség, gyomorhurut ellen
adják.
Kérgét
kolera kezelésére használják.
Előkezelt
magja emésztést javító, menstruációs fájdalmak, veszettség, paralízis ellen jó.
A magjából
készült tinktúra, por kis adagban alkalmazva...
Vigyázat:
Erős,
gyorsan ható mérget tartalmaz!
VÉNIC SZIL /ULMUS LAEVIS/
VÉNIC
SZIL /ULMUS LAEVIS/
Lombhullató
fa, magassága kb. 30 m, gyökkérsarjakat nevel. Koronája jellegzetesen
szabálytalan, elég terebélyes, boltozatos vagy kissé zárt, több részre
tagolódik vagy igen laza.
Ágai a
korona alsó részén viszonylag rövidek, vízszintesen elállnak, a korona középső
részén eleinte felfelé nőnek, majd meghajolnak és lefelé lógnak. Csak a korona
csúcsán nőnek sugarasan felfelé.
A kéreg
idősebb fákon szürkésbarna, széles lapokra osztott, mélyen barázdált. A
barázdák folytatódnak az alsóbb fekvésű nagyobb ágakon is. A hajtások és a
fiatal vesszők kopaszak, fénylő vörösbarnák.
A levelek
7-12 cm hosszúak, kb. 6-9 cm szélesek, tojásdad alakúak vagy kerekdedek,
hirtelen keskenyedő csúccsal. A levélváll feltűnően ferde, a szilek közt a
leginkább aszimmetrikus. A levélerek száma a rövidebb levélfélen 12-18, a
hosszabbikon 2-3-mal több,kissé ívelten helyezkednek el. A levélszél
kétszeresen fűrészes, fogai sarlósan előregörbülnek. A levelek felül élénk
sötétzöld, fonákján szürkészöld, kopasz vagy lágy, göndör szőrös. A levélnyelek
rövidek, csupán kb. 5 mm hosszúak.
A virágok
csomókban, hosszú nyélen ülnek és a szélben libegnek.
A termések
10-12 mm hosszú, szárnyas makkocskák. Éréskor lefelé csüngenek a kocsányon és a
szélben forognak a termések. A szárnyas makkocska közelebb helyezkedik el a
kocsányhoz, mint a szárny beöblösödéséhez.
Élőhelye: meleg agyagos vagy homokos
öntéstalajon, ártéri ligeterdőkben vagy elegyes erdőkben a síkságon elszórtan.
Virágzás: III.
Hatóanyagai
Cseranyag,
nyálkaanyag, keserűanyag, glikozidok.
Elterjedése: Európában mindenhol megtalálható,
de sehol sem gyakori, mindig magánosan vagy kisebb csoportokban találhatjuk
meg. Néhol fasorokba vagy utcákra telepítik.
Gyógyászati hatása, felhasználása
Kérge
nyugtató hatású....
KÖZÖNSÉGES TENGERIHAGYMA /URGINEA MARITIMA/
KÖZÖNSÉGES
TENGERIHAGYMA /URGINEA MARITIMA/
Jácintfélék
családja /Hyacinthaceae/
0,5-1,5 m
magas, évelő növény. Hagymája részben kiemelkedik a talajból, súlya elérheti a
3 kg-t is. Lándzsás levelei a virágzás idejére elszáradnak. Virágai hosszú,
tömött fürtöt alkotnak. A fehér lepellevelek 6-8 mm hosszúak, csillag alakban
szétterülők, főerük zöld vagy pirosló. Alakgazdag faj.
Élőhelye: rétek, sziklagyepek, homokos
tengerpartok.
Virágzás: VIII-X.
Hatóanyagai
A-,
B-szcilbaren glikozid, scillirozid, scillipikrin, szénhidrát, zsír,
nyálkaanyag, keserűanyag, szteroid szívre ható glikozidok /bufadienolidek/,
glüko-szcillaren alkaloid, a szcillaren: erjesztés után proszcillaridin
alkaloiddá alakul át, a piros hagymájú változatban szcillirozid is van.
Elterjedési területe
Földközi-tenger
melléke, Észak-Afrika, Dél-Olaszország.
Felhasználható részei
Hagyma,
hagymalevelek, középső szár.
Gyógyászati hatása, felhasználása
Szívműködést
javító, vizelethajtó.
Alkalmas
vesepangás okozta vízkór, szívbaj, hólyag-, vesebaj, hányásos rosszullét,
reggeli szédülés, cukorbaj, enyhe szívizomgyengeség ellen, valamint a
vizeletmennyiség fokozására, szívgyengeség okozta vízgyülem eltávolítására.
Hatása rövidebb és erősebb, mint a gyűszűvirág fajoké.
Légzőszervi
betegségek kezelésére készítményei köptetőként...
Vigyázat:
Igen mérgező, csak orvosi ellenőrzés mellett
használható.
ERDEI FENYŐ /PINUS SYLVESTRIS/
ERDEI
FENYŐ /PINUS SYLVESTRIS/
Fenyőfélék
családja /Pinaceae/
Legfeljebb
45 m magas fa, melynek rövid hajtásain kettesével 4-6 cm hosszú, a végük felé
kihegyezett tűlevelek helyezkednek el. Gömbölyded, érett állapotban lógó toboza
a 7 cm hosszúságot is eléri.
Élőhelye: Homok- és tőzegtalajok, meszes
sziklák.
Virágzás: V-VI.
Hatóanyagai
Levele 0,5
% illóolajat /alfa-, béta-pinén, kamfén, limonén, mircén, O2-tartalmú
szénhidrogén-származékok és észtereik: bornil-acetát összetevőkkel/, pinikrin
keserűanyagot tartalmaz.
Kátrányában
fenolok, krezolok, xilol, naftalin vannak.
Mézgájának
/abletinsav-tartalommal/ és gyantájának is jelentős a felhasználása.
A gyanta
diterpéneket /pimársav/ és lignánokat /pinorezinol/ tartalmaz.
Elterjedési területe
Mongólia, Északi
mérsékelt öv. Egész Európában honos, erdőalkotó fa.
Hegyvidéki
növény.
Felhasználható részei
Levél,
szár, termés, fa, gyanta.
Gyógyászati hatása, felhasználása
Vizelethajtó,
vérkeringésjavító, görcsoldó, vértisztító, élénkítő hatású.
Alkalmazható
légcső-, hörghurut, görvélykór, angolkór, bőr-, fejkiütések, gyerekek általános
gyengesége, scrofulotikus bőrdaganat, kiütés, fülfolyás, ízületi merevség,
asztma, isiász, hipochondria ellen. Csökkenti a baktériumok fejlődését a
légutakban, köptető. Bőrápolók anyaga.
Levele,
ágainak száraz lepárlásával olajat állítanak elő, mely köptető, belélegző
szerek eleme, hurut, nátha ellen hat.
A
tűlevélből szeszes bedörzsölő készül köszvény, reuma ellen. Fiatal hajtásai
felhasználhatók köhögés elleni szirup és tea,...
Vigyázat:
A terpentinolaj: bőrpírt, melegség érzetet,
hólyagosodást okozhat! Maximum 1 %-os töménységű terpentinolajat szabad
használni!
Belsőleg használva ügyeljünk a dózisra. Felnőtt
legfeljebb 50 mg drogot vigyünk be a szervezetébe a tároláskor képződő karén és
peroxidok jelenléte miatt, melyek mérgezést okozhatnak nagyobb adagok
használata esetén.
EGYIPTOMI ÚTIFŰ /PLANTAGO OVATA/
EGYIPTOMI
ÚTIFŰ /PLANTAGO OVATA/
Útifűfélék
családja /Plantaginaceae/
0,05-0,2 m
magas, egyéves-kétéves növény. Tőlevelei sűrűn, ezüstösen szőrözöttek,
keskeny-szálasak. Tőkocsánya csak kissé emelkedik ki, virágai sűrű tojásdad
füzérben állnak. Csónak alakú magvai 1,5-3,5 mm hosszúak, világosbarnák vagy
rózsaszínűek.
Élőhelye: száraz, homokos termőhelyek.
Virágzás: XII-IV.
Hatóanyagai
Nyálkaanyagok,
C-vitamin, 4 % cseranyag, citromsav, invertáz-emulzin enzim, panteóz
triszacharid, proteinek, káliumsók, 1,5-2 % aukubin glikozid, allantoin,
poliflavonoidok /fenolkarbonsavak és származékaik/.
Elterjedése: a Földközi-tenger déli vidékeitől
Pakisztánig honos.
Gyógyászati hatása, felhasználása
Erős
kiválasztó hatásúak a tüdő nyálkahártyára, gyulladáscsökkentők, antibiotikusak,
sebgyógyítók az aukubin enzim bomlástermékei miatt.
HOMOKI SZALMAGYOPÁR /HELICHRYSUM ARENARIUM/
HOMOKI
SZALMAGYOPÁR /HELICHRYSUM ARENARIUM/
Fészekvirágzatúak
családja /Asteraceae/
Aromás,
szürkésfehéren molyhos, 0,1-0,5 m magas, évelő növény, keskeny,
lándzsás-tojásdad levelekkel. A 6-7 mm széles, kövér bogernyőt alkotó
fészekvirágzat narancssárga csöves virágokból és száraz hártyás, citromsárga
függelékkel ellátott fészekpikkelyekből áll.
Élőhely: Száraz homokos gyepekben,
fenyőerdőkben fordul elő.
Virágzás: VI-IX.
Védett!
Hatóanyagai
Keserűanyag,
cseranyag, gyanta, helikrizin festékanyag, fitoszterin, 0,4 % isosalipurposid
kalkon, flavonoidok /kvercetin-, kempferol-, apigenin-, luteolin glikozid,
naringenin (flavánon)-5-O-diglükozid, helikrizin A, B (szalipurpozid)/, összes
flavonoid-tartalom 6 %, 0,05 % illóolaj,
kumarinok /szkopoletin, umbelliferon, eszkuletin/, lignánok /acuminatolid,
acuminatin/, fenolkarbonsavszármazékok /klorogénsav, kávésav/, triterpénsavak,
szterolok.
Elterjedési területe
Kelet-,
Közép-Európa.
Felhasználható részei
Virág,
herba.
Gyógyászati hatása, felhasználása
Epekiválasztást
serkentő, vizelethajtó, antibakteriális, gyulladáscsökkentő, emésztést
szabályozó, májvédő, antimikrobális, összehúzó, vérnyomásemelő, gyomorsav-,
hasnyálmirigy váladékot szaporító, enyhe görcsoldó. A pancreas mirigyre hat.
Alkalmas
krónikus epehólyag gyulladás,...
Vigyázat:
Epevezeték elzáródás és epeköves panaszok esetén ne
alkalmazzuk.
Orvosi konzultáció szükséges.
Parlagfűre és egyéb fészkes virágzatú növényekre
allergiás emberek ne használják.
KOPASZ PORCIKAFŰ /HERNIARIA GLABRA/
KOPASZ
PORCIKAFŰ /HERNIARIA GLABRA/
Szegfűfélék
családja /Caryophyllaceae/
Világoszöld,
a földön laposan elterülő, gyéren szőrözött, 0,05-0,15 m magas, egyéves
növény.
Levelei tojásdadok, lándzsásak, a hónaljukban sárgászöld gomolyvirágzattal.
Lepellevelei tompák, rövidebbek, mint a termése.
Élőhelye: nyílt, homokos, törmelékes
termőhelyek.
Virágzás: VI-X.
Hatóanyagai
3-5 %
triterpén-szaponin /gipszogensav, medikagensav, 16-hidroxi-medikagensav
származékai/, 0,1-0,4 % kumarin
/umbelliferon és metiétere a herniarin/, 0,2-1,2 % flavonoid /izoramnetin-,
kvercetin- származékok/, cseranyag, illóolaj, paronicin.
Elterjedési területe
Észak-Afrika,
Nyugat-Ázsia, Dél-, Közép Európa, Pakisztánig, Európa mérsékelt övi része.
Gyógyászati hatása, felhasználása
Vizelethajtó,
görcsoldó, sebgyógyító, oldó, vesetisztító, vesekőképződést megelőző,
vértisztító.
Használható
krónikus húgyúti gyulladás, húgyhólyaggyulladás, vese- és hólyagbántalmak,
hólyaghurut, vízkór, húgykő, vesekő, sárgaság, inkontinencia, fehérjevizelés,
légzőszervek nyálkahártya betegségei, sérvek, szakadások, húgyúti fertőzések,
vesehurut esetén. Keverhető medveszőlő és fekete...
Vigyázat:
Heveny vesegyulladás és epekő esetén nem használható.
BUGLYOS FÁTYOLVIRÁG /GYPSOPHILA PANICULATA/
BUGLYOS
FÁTYOLVIRÁG /GYPSOPHILA PANICULATA/
Szegfűfélék
családja /Caryophyllaceae/
Erős,
függőleges gyöktörzsű, lágyszárú, 0,6-1 m magas, évelő
növény.
Kékeszöld levelei szálas-lándzsásak. A párta 3-4mm, közel kétszer olyan hosszú,
mint a csésze. Termése tok.
Élőhelye: Homokpuszták, száraz területek,
Virágzás: VI-IX.
Hatóanyagai
Saponalbin,
metilsaponalbin, gypsophila-saponalbin, 10-20 % triterpén szaponin /gipszozid
A, kvillájasav, gipszogenin aglikonnal/, szaponinkeverék.
Elterjedési területe
Kelet-Európától
Nyugat-Szibériáig honos, dísznövényként is termesztik.
Felhasználható részei
Gyökér.
Gyógyászati
hatása, felhasználása
Köptető,
erélyes nyálkaoldó. Forrázatát kanalas gyógyszerként adhatjuk.
Alkalmas
légúti hurutok, száraz köhögés kezelésére.
Az
ipekakuána- és a szenegagyökér helyettesítő szere.
Kivonatát,
főzetét használjuk....
Vigyázat:
Nagy adagban, tömény főzete hányást okoz.
KÖZÖNSÉGES CSIKÓFARK /EPHEDRA DISTACHYA/
KÖZÖNSÉGES
CSIKÓFARK /EPHEDRA DISTACHYA/
Csikófarkfélék
csaádja /Ephedraceae/
Alacsony,
kétlaki, vesszős, 1 m-ig megnövő cserje. Sötétzöld, hosszában finoman bordázott
ágain jellegtelen, pikkelyszerű levelek állnak. A nőivarú virágokat fellevelek
veszik körül, melyek éretten piros, húsos tobozbogyót alkotnak.
Élőhelye: homokos partszakaszok, folyópartok.
Virágzás: III-V.
Hatóanyagai
A herba 1 %
protoalkaloidot /efedrin-származékokat: l-efedrin, d-pszeudoefedrin,
l-norefedrin, d-norpszeudoefedrin, d-metilpszeudoefedrin/, cseranyagokat,
illóolajat, efetonint, szaponinokat tartalmaz.
Elterjedési területe
Dél-Európa,
Ázsia, Kína.
Felhasználható részei
Herba.
Gyógyászati hatása, felhasználása
Érmozgató,
helyi érösszehúzó, vérnyomást emelő, központi idegrendszert serkentő,
hörgőtágító hatású.
Adrenalinhoz
hasonlóan izgatja a szimpatikus idegrendszert, tágítja a légutakat és a
hörgőket, a váladék lerakódását csökkenti, serkenti a szívműködést és az
anyagcserét. Asztma, köhögés, allergiás tünetek /mint csalánkiütés,
szénanátha/, nehéz légzés, mellékvesepanaszok esetén használják. A tüdőre úgy
hat, hogy izgatja az érmozgató idegeket, ezáltal a tüdő elágazásai megnyúlnak,
a tüdőizomgörcs megszűnik.
Herbája a
mellékvesére, az érmozgató idegekre,...
Vigyázat:
Erős hatÁSÚ efedrin és pszeudoefedrin alkaloidokat
tartalmaz. Házilag csak fitoterápiás készítményekben alkalmazható, az adagolási
utasítások pontos betartásával! Használata álmatlanságot okozhat.
Amfetamin prekurzor lehet, ezért használatát
korlátozzák.
MEZEI IRINGÓ /ERYNGIUM CAMPESTRE/
MEZEI
IRINGÓ /ERYNGIUM CAMPESTRE/
Ernyősvirágzatúak
családja /Apiaceae/
Tüskés
levelei és fejecskeszerű virágzata miatt első rátekintésre bogáncsnak tűnik. A
nemzetség valamennyi faja nagyon eltér a megszokott ernyősöktől. Gömbalakú
bokrot nevelő növény, színe a fehéres-zöldestől a szürkészöldig változhat. Merev,
felső harmadában terpedten elágazó, 15-100 cm magas évelő növény. Zöldesfehér,
tagolatlan vagy egy-kétszeresen tövig szeldelt, tüskésen fogas levelei
szárölelők, az alsók nyelesek, 2-3-szorosan szárnyasan osztottak. Zöldesfehér
virágai tömött, gömbölyded, egyszerű, 1-1,5 cm széles ernyőkben nyílnak, amelyeket
5-7 egyenes, szúrós gallérlevél vesz körül. A szálas-lándzsás murvalevelek
merev tüskések. A szél a gyökérről leváló bokrot görgeti.
Élőhelye: száraz gyepekben, legelőkön, homok-
és löszpusztákon gyakori.
Virágzás: VII-IX.
Hatóanyagai
Alkaloidok,
illóolaj, cseranyag, fenolkarbonsav, triterpén szaponinok, rozmaringsav,
klorogénsav, flavonoidok.
Elterjedési területe
Közép-,
Dél-Európa és Ázsia. Hazánkban gyakori. Földközi-tenger vidékétől Közép-Európán
át Délnyugat-Ázsiáig honos.
Felhasználható részei
Gyökér,
herba.
Gyógyászati hatása, felhasználása
Vizelethajtó,
vértisztító, görcsoldó, nyálkaoldó, köptető, szívnyugtató hatású.
PÁFRÁNYFENYŐ /GINKGO BILOBA/
PÁFRÁNYFENYŐ
/GINKGO BILOBA/
Páfrányfenyőfélék
családja /Ginkgoaceae/
Kétlaki,
lombhullató, 30 m-ig növő fa, levelei bőrszerűek, legyező alakúak, villás
erezetűek és mélyen bemetszettek, illetve osztottak. A 2-3 cm-es érett magvak
héja húsos, később kellemetlen, rothadó szagú. Nőivarú egyedeket ezért csak
ritkán ültetnek közterületekre.
Élőhelye: kedveli a homokos, napos, védett
területeket.
Virágzás: IV-VI.
Hatóanyagai
0,9-1,2 %
flavon-glikozid /0,3 % rutin, 0,2 % izokvercitin, kvercetin, 0,3 % kemferol,
mennyisége tavasszal a legnagyobb/, 0,3 % biflavonoid /0,06 % ginkgetin, 0,06 %
ametoflavon, 0,15 % bilobetin, szciadopitizin/, diterpén laktonok /0,04-0,15 %
ginkgolid A, B, C, mennyisége nő a növény korával, függ a helytől, időtől,
szeptemberben maximális/, szeszkviterpének /0,02 % bilobalid/, 10 %
proantocianidin, nem flavonoid terpének, lignánok, illóolaj, cseranyag,
enzimek, vitaminok az elsárgult levelekben.
Magja
ginkgolsavakat /bilobol, ginnol/ tartalmaz.
Elterjedési területe
Közép-Kína.
1730 óta dísznövényként, ma drognyerés céljából is termesztik.
Felhasználható részei
Levél,
termés, mag.
Gyógyászati hatása, felhasználása
A glikolsav
antibiotikus, emésztést serkentő, simaizom összehúzó, ginkgolsavat izolálnak
belőle, mely híg oldatban gátolja a TBC baktériumok fejlődését.
Javítja az
agyműködést és a sejtek energia-háztartását, gátolja az átültetett szervek
kilökődését. Asztmatikus, toxikus sokk ellen véd.
Javítja a
koncentrációs készséget, enyhíti az Alzheimer-kór tüneteit.
Terpenoidjai
és flavonoidjai szinergista hatást fejtenek ki.
Antioxidáns
hatású, lassítja, gátolja a szabad gyökök képződését, amik korai öregedést,
rákot és egyéb betegségeket okoznak.
Flavonoidjai
a szabadgyököket fogják, terpénje /ginkgolid/ a vérlemezkéket aktiváló...
Vigyázat:
Gyerekeknek mérgezést okozhat!
IGAZI ÉDESGYÖKÉR /GLYCYRRHIZA GLABRA/
IGAZI
ÉDESGYÖKÉR /GLYCYRRHIZA GLABRA/
Pillangósvirágúak
családja /Fabaceae/
Fásodó,
belül sárga, édes rizómájú, 0,5-1 m magas, évelő növény. Levelei szárnyasan
összetettek, a fonákon mirigyes-ragacsosak. Az ibolyaszínű virágzat 8-15 cm-es,
felálló fürt. Termése csupasz vagy mirigyes-serteszőrös.
Élőhelye: Homokos területek.
Virágzás: V-IX.
Hatóanyagai
5-20 %
glicirrizin szaponin glikozidos formában, aglikonja a gliceritinsav; a
hámozatlan gyökér 1-3 %-kal többet tartalmaz, mint a hámozott, a szacharóznál
50-szer édesebb.
Tartalmaz
még triterpén szaponinokat /glicirrizinsav/, melyek a gyökérkéregben
feldúsulnak, likviritin alkaloidokat /likvirigenin, ozilikviritisenin
aglikonnal/, kumarinokat, cseranyagot, glikozidokat, kolint, cukrot,
nyálkaanyagot, keményítőt, inulint, gumit, gyantát, illóolajat /aszparagin/,
magnéziumot, csersavat, 1-3 % flavonoidot /liquiritin, izoliquiritin/,
szteroidokat /ß-szitoszterol/.
Elterjedési területe
Hazája a
Földközi-tenger keleti része és Délnyugat-Ázsia, máshol termesztik és itt-ott
elvadul.
Felhasználható részei
Gyökér,
gyökértörzs.
Gyógyászati hatása, felhasználása
Serkenti a
szteroidok: kortizon és aldoszteron képzését.
Gyulladáscsökkentő
/glicirrizin/, nyálkaoldó, emésztésserkentő, ízjavító, vértisztító, vizelethajtó,
köhögéscsillapító, köptető, hashajtó, méregtelenítő, görcsoldó /izolikritigenin
által/, váladék felköhögését segítő, váladékoldó, antimikrobiális, édesítő,
antibakteriális, antivirális, sebgyógyító, koleszterincsökkentő.
A ráksejtek
növekedését gátolja. Alkalmazható reumatikus bántalmak, fogszuvasodás, légúti
pangás, torokfájás, rekedtség, ízületi merevség, fájdalmas köhögés,...
Vigyázat:
Magas vérnyomású személyeknek használata
ellenjavallt!
Várandósok ne fogyasszák!
3-4 hétig szabad csak használni kúraszerűen, ez alatt
fogyasszunk káliumban gazdag ételeket, mert túl sokáig, nagy adagban alkalmazva
kortikoid hatás lép fel, ami súlyos só- és vízháztartási zavarral, ödéma
képződéssel, vérnyomás emelkedéssel, fejfájással, levertséggel, nagy
kálium-veszteséggel, nátrium visszatartással, súlyos veseelégtelenséggel jár.
A medvecukor túlzott fogyasztásával is hasonlóak
lesznek a mellékhatások.
KÁMFORFA /CINNAMOMUM CAMPHORA/
KÁMFORFA
/CINNAMOMUM CAMPHORA/
Babérfélék
családja /Lauraceae/
Legfeljebb
30 m magas, örökzöld fa. Aromás levelű és szárú, sárga virágú növény. Fényes,
fiatalon piros levelei méregzöldre színeződnek.
Élőhelye: termékeny, homokos talajok.
Hatóanyagai
Katechin
cseranyagok, kámfortartalmú illóolaj.
Elterjedési területe
Ázsia
trópusi területei.
Felhasználható részei
Levél,
gyökér, szár, fa, illóolaj.
Gyógyászati hatása, felhasználása
A
kimerülés, szívbénulás tünetei, inkontinencia, gennyvérűség, nyugtalanság,
izgalmi állapotok, aranyeres panaszok ellen hat, köptető.
Gyökere,
kérge darabolásával, lepárlásával kámfort, kámforolajat gyártanak, mely
illatszer, balzsam és molyűző.
Az egész
növény tartalmaz olajat, mely antiszeptikus, szíverősítő, fájdalomcsillapító,
fertőtlenítő, keringésjavító, inhalálószer, alkalmas reumás és izomfájdalmak,
mellkasi fájdalmak kezelésére bedörzsölőként.
BENEDEKFŰ /CNICUS BENEDICTUS/
BENEDEKFŰ
/CNICUS BENEDICTUS/
Fészekvirágzatúak
családja /Asteraceae/
Hazánkban
termesztett, helyenként elvadult, a bogáncshoz hasonló, szőrös hajtású,
legfeljebb 0,1-0,4 m magas, egynyári növény. Szára vöröses színű, serteszőrös.
Mélyen kacúros, tövises, fogazott, pókhálósan szőrözött és mirigyes-ragacsos
levelei vannak, melyek szabálytalanul, szúrósan fogazottak. A 2,5-3,5 cm hosszú
fészekvirágzatot körülveszik a szúrós felső levelek, sárga csöves virágokból
áll. A gallérlevelek barnák, a külsők rövidek, egyszerűek, a belsők szárnyasan
elágazók, tövisesek.
Élőhelye: száraz homoktalajok.
Virágzás: VI-VII.
Hatóanyagai
0,03 %
illóolaj, ásványi sók, 0,2 % germakranolid vázas szeszkviterpén-lakton
/knicin/, ezzel rokon vegyületek /szanolitenolid, artemizifolin/, 8 %
cseranyag, fenilpropánok, flavonoidok, 5-10 % nyálkaanyag, glikozidikus
keserűanyag.
Elterjedési területe
Ázsia,
Földközi-tenger partvidéke. Közép-Európában ritkán termesztik és elvadul.
Felhasználható részei
Herba,
gyökér, mag.
Gyógyászati hatása, felhasználása
Vérkeringést
javító, emlékezet javító, vérzéscsillapító, lázcsökkentő, kiválasztást
serkentő, nyálkaoldó, vizelethajtó, emésztésserkentő, epehajtó, véralvadékot
oldó, élénkítő, erősítő, a gyomorsav szekréciót és az epefunkciókat javítja.
Alkalmazható
menstruáció kimaradása, zavarai /gyömbérrel és kányabangitával keverve/,
májbántalom, emésztési gyengeség,...
Vigyázat:
Terhesek számára használata ellenjavallt!
Vesegyulladásban, egyéb vesebetegségben szenvedők ne
használják!
Gyomor- és bélfekélyes személyek számára tilos
alkalmazni!
Teája erősen keserű, ami gyenge idegzetű személyekből
undort, rosszullétet, hányingert válthat ki.
Tömény főzete a knicin túladagolása miatt hányást,
hasmenést okoz.
A szeszkviterpén-lakton vegyületek allergiás
bőrreakciót okoznak.
Parlagfűre és egyéb fészkes virágzatú növényekre
allergiás emberek ne használják.