ORVOSI ZSÁLYA /SALVIA OFFICINALIS/
ORVOSI ZSÁLYA /SALVIA OFFICINALIS/
Ajakosvirágúak
családja /Lamiaceae/
Jellegzetes
illatú, 0,2-0,7 m magas évelő félcserje. Hajtásait sűrű szürkésfehér szőrök
borítják. Érdes levelei lándzsásak vagy tojás alakúak, szélük csipkés. A
virágok pártája 20-35 mm hosszú, többnyire világoslila, álörvökből összetett
álfüzéreket alkotnak. A csésze 10-14 mm hosszú, 5-8 mm-es fogazattal.
Élőhelye: jó vízelvezetésű talajok, száraz
területek.
Virágzás: V-VII.
Hatóanyagai
1-2,5 %
illóolaj /20-50 % α- és ß-tujon, 6-14 % borneol, 10-15 % cineol, 6-10 % kámfor,
1-2 % pinén, eukaliptol/, diterpén keserűanyag /karnozol/, triterpének,
flavonoidok, glikozidok, gyantaanyagok, 3-8 % katechin cseranyag, savanyú
glikozidok, fumársav, klorogénsav, urzolsav, oleanolsav, oxitriterpénsav,
kávésav, nikotinsav, nikotinsavamid, viasz, fitoncida, aszparagin, glutamin,
antioxidáns hatású vegyületek, tujoncsersav, tannin.
A
béta-tujon lehet, hogy rákkeltő, ettől mentes taxonokat válasszunk.
Elterjedési területe
Mediterrán
régió. Széles körben termesztik, meleg éghajlatút ájakon kivadult. Őshazája a
Balkán-félsziget.
Felhasználható részei
Virág,
levél, herba, illóolaj.
Gyógyászati hatása, felhasználása
Izzadást
csökkentő és izzasztó is /azok számára, akik nem izzadnak/, köptető, fertőtlenítő,
összehúzó, gyulladáscsökkentő, antibiotikus, emésztést javító,
köhögéscsillapító, erősítő, enyhe görcsoldó. Hormonjellegű anyagai a kimaradó
és rendezetlen menstruációt orvosolják.
Alkalmazható
köszvény, ekcéma, nehezen gyógyuló sebek, szájnyálkahártya gyulladás, gyomor-,
bélpanaszok, hasmenés, felső légúti betegségek,...
Vigyázat:
Várandósoknak használata ellenjavallt!
Nagy adagban, sokáig ne használjuk.
Illóolaja magas tujontartalmú, szapora szívverést,
szédülést, epilepsziás görcsöket okozhat.
Alkoholos kivonatának súlyos mellékhatásai lehetnek.
BORSOS VARJÚHÁJ /SEDUM ACRE/
BORSOS
VARJÚHÁJ /SEDUM ACRE/
Gyepes
növekedésű, 5-15 cm magas évelő. Kúszó szára gyakran legyökeresedik, számos
felálló vagy felemelkedő hajtást fejleszt. Csípős ízű, húsos levelei tojásdadok
vagy hosszúkás-tojásdadok, tompa csúcsúak, 3-6 mm hosszúak, zöldek, a szár
alján elszáradva sárgásbarnák. A Sedum acre var. krajinae levelei tövükön kúpos
sarkantyút viselnek, duzzadtak, majdnem vízszintesen elállók. A bogernyőben
nyíló aranysárga virágok 10-12 mm átmérőjűek.
Élőhelye: Száraz, sziklás, homokos területek,
töltések, sziklák, kőfalak, sziklagyepek, száraz lejtők.
Virágzás: V-VII.
Ismert
gyógynövény. Mérgező.
Hatóanyagai
Szemadin-alkaloidok,
rutin flavonoid-glikozid, cseranyag, nyálkaanyag, gumi, szerves savak,
piperidin alkaloidok: szedakrin, szedamin, szedinin.
Elterjedési területe
Egész
Európa, Észak-Afrika, Nyugat-Ázsia.
Hazánk
száraz gyepeiben mindenütt gyakori /a var. krajinae csak északkeleten fordul
elő/.
2300 m
magasságig.
Felhasználható részei
Gyökér,
herba.
Gyógyászati hatása, felhasználása
Idegnyugtató,
enyhe altató.
Alkalmas
epilepszia, fájdalmas végbélvérzés, -viszketés, aranyér, gennyes sebek,
szemölcsök kezelésére.
Levele kis
mennyiségben adva fűszer.
Herbája
vérnyomáscsökkentő galagonyával...
Vigyázat:
Levele enyhén mérgező, allergiát okozhat.
FEHÉR SZEZÁM /SESAMUM INDICUM/
FEHÉR
SZEZÁM /SESAMUM INDICUM/
Pedaliaceae
család
Felálló
szárú, legfeljebb 1 m magas, egynyári növény. Levele hegyes-tojásdad,
kiemelkedő erezetű. Illatos, fehér, forrt szirmú virágai levélhónaljiak.
Élőhelye: forró, száraz, trópusi helyek.
Hatóanyagai
Magja 55 %
olajat, A-, E-vitamint, fehérjét, fitoszterolt tartalmaz. Legalább 7 féle
fájdalomcsillapító vegyület van benne.
Elterjedési területe
Afrika,
Ázsia.
Felhasználható részei
Herba, mag.
Gyógyászati hatása, felhasználása
Levele
szédülés, gonorrhoea, hasmenés ellen használható.
Magja
hashajtó.
Olaja
vese-, májelváltozások, köhögés, reuma, paralízis, inkontinencia és kopaszodás
ellen hat.
SZTRIHNINFA /STRYCHNOS NUX-VOMICA/
SZTRIHNINFA
/STRYCHNOS NUX-VOMICA/
Strychnaceae
család
Legfeljebb
20 m magas, tojásdad levelű cserje vagy kisebb fa. Levelei kicsik, fényesek,
átellenes állásúak. Zöldesfehér virágaiból sárga, gömbölyű termés fejlődik,
melynek belsejében szürkés, finom szőröktől selymes fényű, korong alakú magvak
rejtőznek.
Élőhelye: homokos talajú, száraz erdők.
Hatóanyagai
A kéreg, a
gyökér és a mag sztrichnint, brucint /erősen mérgezők/, glikozidokat, kolint,
zsírosolajat, szénhidrátot, proteint tartalmaznak.
Elterjedési területe
India,
Burma.
Felhasználható részei
Levél,
gyökér, kéreg, fa, mag.
Gyógyászati hatása, felhasználása
Étvágyserkentő,
emésztést javító szerek, tonikumok, központi idegrendszert izgató gyógyszerek
alapanyaga.
Idegbaj,
idegi eredetű emésztési zavar, idegi eredetű gyengeség, gyomorhurut ellen
adják.
Kérgét
kolera kezelésére használják.
Előkezelt
magja emésztést javító, menstruációs fájdalmak, veszettség, paralízis ellen jó.
A magjából
készült tinktúra, por kis adagban alkalmazva...
Vigyázat:
Erős,
gyorsan ható mérget tartalmaz!
TAMARINDUSZ /TAMARINDUS INDICA/
TAMARINDUSZ
/TAMARINDUS INDICA/
Pillangósvirágúak
családja /Fabaceae/
Legfeljebb
24 m magas, terebélyes koronájú, bókoló hajtású, örökzöld fa.Levelei
szárnyaltak, számos, átellenes állású, levélkéje van. Rózsásan erezett,
krémszínű virágai lecsüngő fürtökben nyílnak. Kocsánya hosszú, barna. Fel nem
nyíló hüvelytermése belül húsos, pépje tápláló, ragadós. Az érett termés fala
bőrnemű.
Élőhelye: száraz trópusi és szubtrópusi
területek.
Hatóanyagai
Magjában
pektin, vitaminok, ásványi sók, sárga, vörös festékanyagok.
Elterjedési területe
Kelet-Afrika,
Ázsia, Közép-Afrika.
Felhasználható részei
Virág,
levél, termés, kéreg, mag.
Gyógyászati hatása, felhasználása
Enyhe
hashajtó.
Kérge
asztma ellen használható.
A föld
feletti részei hashajtó, összehúzó és lázcsillapító hatásúak, sárgaság ellen
hatnak.
SARLÓS GAMANDOR /TEUCRIUM CHAMAEDRYS/
SARLÓS
GAMANDOR /TEUCRIUM CHAMAEDRYS/
Ajakosvirágúak
családja /Lamiaceae/
Kúszó,
aromás illatú, 0,1-0,3 m magas félcserje, olykor ibolyás színnel futtatott.
Levelei elliptikusak, szeldeltek, a levélalap ék alakban elkeskenyedik.
Végálló, elhajló fürtvirágzata van, bíborpiros, ritkán fehér, 10-15 mm-es
virágokkal, nincs felső ajak, az alsó ajak 5 cimpából áll.
Élőhelye: száraz rétek, sziklák, világos
erdők.
Virágzás: VI-VIII.
Hatóanyagai
Illóolaj
/kariofillén, humulén/, iridoid glikozid /harpagid/ diterpén
/furanoneoklerodán/, fenilpropánok /teukriozid/, cseranyag, keserűanyag.
Elterjedési területe
Európa,
Kaukázusig. Közép- és Dél-Európa, Északnyugat-Afrika, Délnyugat-Ázsia.
Felhasználható részei
Herba.
Gyógyászati hatása, felhasználása
Emésztésjavító.
Alkalmas
lép-, epebetegségek, légzőszervi zavarok, fejfájás, étvágytalanság,
gyomorbántalmak, bélzavarok, köszvény kezelésére.
Herbája
emésztésserkentő, izzasztó,...
Vigyázat:
Tartós használata májkárosodást okozhat.
DÚSVIRÁGÚ ÖKÖRFARKKÓRÓ /VERBASCUM DENSIFLORUM/
DÚSVIRÁGÚ
ÖKÖRFARKKÓRÓ /VERBASCUM DENSIFLORUM/
Tátogatófélék
családja /Scrophulariaceae/
Sárgásan,
nemezesen szőrös, felálló, erőteljes szárú, szürkés-fehéres vagy sárgás
molyhos, 0,5-2 m magas, kétéves növény, tőlevelei rozettát alkotnak, igen rövid
nyelűek, elliptikusak. Szárlevelei a következő, alsóbb levélig lefutók,
lándzsásak vagy hosszúkás-lándzsásak, hosszan kihegyezettek, majdnem ép szélűek.
Tömött virágfüzéreiben rövid kocsányú, 2-5 cm hosszú, világossárga virágok
nyílnak, a nem szigorúan sugaras szimmetriájú párta átmérője 3,5-5 cm. Porzói
közül a két rövidebb fehéren gyapjas szőrös, a három hosszabb pedig kopasz. A
két alsó porzó portokja legfeljebb 2-3-szor rövidebb a porzószálnál. A virágzat
az alján ritkásabb.
Élőhelye: gyomtársulások, legelők, száraz
erdők, vágások.
Virágzás: VI-VIII /-IX./
Felhasználható részei
Virág a
csészelevelek nélkül, levél.
Elterjedése: főleg Közép-Európa, valamint
Dél-Európa nagy része, a Brit-szigeteken meghonosodott. Hazánkban szórványos.
Gyógyászati hatása, felhasználása
Virágja
izzasztó, vizelethajtó, vértisztító, nyálkaoldó, hajszőkítő. Főzete köhögés,
hurutos bántalmak, hasmenés, végbélfájdalmak, köhögés ellen jó.
Kenőcsöt
készítenek belőle ízületi- és izomfájdalmak ellen....
CSILLÁROS ÖKÖRFARKKÓRÓ /VERBASCUM LYCHNITIS/
CSILLÁROS
ÖKÖRFARKKÓRÓ /VERBASCUM LYCHNITIS/
Tátogatófélék
családja /Scrophulariaceae/
50-150 cm
magas, kétéves növény. Szára a felső részén élelt. Leveleinek színe csak később
kopasz, fonákjuk fehéren molyhos. A tőlevelek nyélbe keskenyedők, hosszúkás-lándzsásak,
az ülő szárlevelek lándzsásak, hosszan kihegyezettek, levélalapjuk nem lefutó.
A virágzat kandeláberszerű, dúsan elágazó füzér. A párta halványsárga,
ritkábban fehér, 1-1,5 cm széles. Valamennyi porzószál gyapjas, portokjuk a
porzószálra nem fut le.
Élőhelye: száraz gyepek, rétek. 1400 m-ig.
Virágzás: V-VIII.
Felhasználható részei
Virág a
csészelevelek nélkül, levél.
Elterjedése: Európa nagy része. Hazánkban száraz
gyepekben elég gyakori.
Gyógyászati hatása, felhasználása
Izzasztók,
nyálkaoldók, köhögéscsillapítók.
Alkalmasak
köhögés, hurutos bántalmak, hasmenés, hörghurut, száraz köhögés, légúti
nyugtalanság, szénanátha kezelésére, mellteák, svédcseppek, köptető szerek
alkotói és segítség lehetnek a dohányzásról való leszokásban.
CSERTÖLGY /QUERCUS CERRIS/
CSERTÖLGY
/QUERCUS CERRIS/
Bükkfafélék
családja /Fagaceae/
Lombhullató
fa, legfeljebb 35 m magas. A korona először nagyon nyitott és karcsú, egyenesen
felfelé növő, vékony, igen szabályosan rendezett ágakkal. Idősebb fákon
erősebben ívelt, tömött a korona, felfelé sugarasan növő főágallak.
Törzse
viszonylag karcsú és egyenes, alsó részén kevés ággal.
A kéreg már
a fiatalabb példányokon is nagyon barázdált, szürkésbarna, repedezett és kisebb
darabokban leválik. A hajtások erősen szögletesek, finom szürkészöld, nemezes
szőrzet borítja a csúcsukat, ezért kissé halványabbak. A rügyek fahéjszínűek,
hosszan keskenyedő csúccsal, pillásak. Fő jellegzetessége, hogy a rügyet
körülvevő borzas, vékonyan szálas pálhalevelek végig fenn maradnak a fán.
A levelek
8-11 cm hosszúak és kb. 5 cm szélesek, hosszúkásak, keskeny-ovális formájúak,
mindkét végükön ék alakban egyenletesen elkeskenyednek, mindkét szélükön 7-9,
különböző nagyságú karéj található, amelyeket hegyesen végződő öblök
választanak el egymástól. A levéllemez általában csak félig van bevágva, ritkán
a középső levélérig osztott. A karéjok lekerekítettek vagy háromszögletűek,
kissé hegyesek, szálkás csúccsal, leginkább azonban teljesen tompák. A levelek
színe a rügyfakadás után érdesen szőrös, később megkopaszodik, majd kissé
fényes lesz, fonákja molyhosan szőrös az egész vegetációs időszakban. A levelek
hónaljában megmaradnak végig a pálhalevelek.
A makkok
hosszúkás tojásdadok, nagyok, csak a második évben érnek be, a kupacs hosszú,
sallangos pikkelyei berzedten állnak.
Élőhelye: nagyon szereti az enyhén humuszos
talajokat, a száraz, meleg éghajlaton, de a sekély váztalajokon is megél.
Mészkerülő. A hűvösebb vidékeken csak a meleg, déli hegyoldalra telepedik.
Virágzás: IV-V.
Hatóanyagai
Vasat
kékítő cseranyag, a fiatal kéregben 16-20 % mennyiségben /gallotanninok:
gallusz-, ellagsav és ezek oxid termékei: flobafenek, leukoantocianinok/,
ciklohexán, kvercit, kvercin, szénhidrát, gyanta, zsír, kvercit, csersav,
cukor, keményítő, fehérje, zsírosolaj, szervetlen sók.
A gubacs 70
% tannint tartalmaz.
Felhasználható részei
Kéreg,
levél, törzs.
Elterjedése: kelet-mediterrán faj, igazi hazája
a Földközi-tenger környéke. Természetes elterjedésének északi határa a
Havasalja, a Kárpát-medence /a Kárpátok magasabb régiója nélkül/, innen
Franciaország déli részéig húzódik.
Gyógyászati hatása, felhasználása
Összehúzó,
nyugtató, hasfogó, helyi vérzéscsillapító /hemosztiptikus/, fájdalomcsillapító,
helyi gyulladáscsökkentő /antiflogisztikus/.
Használható
belső vérzések, gyomor-, bélgyulladás, hasmenés, vérhas, erős menstruáció,
mérgezés, angolkór, skrofulózis ellen. Időseknek is hatásos.
KOCSÁNYTALAN TÖLGY /QUERCUS PETRAEA/
KOCSÁNYTALAN
TÖLGY /QUERCUS PETRAEA/
Bükkfafélék
családja /Fagaceae/
Lombhullató,
hatalmas fa, magassága kb. 40 m. koronája erősen boltozatos és széles, a
szabadon álló fákon nagyon zárt és egyenletesen lombos.
Törzse
egyenes a korona középső részéig.
Ágai is
egyenesek, meredeken felfelé nőnek, az első elágazástól sugárszerűen
szétterülnek.
Kérge a
fiatal fákon eleinte nagyon sima, később középszürke vagy barnásszürke, a sűrű,
finom barázdák és repedések folyamatosan futnak le rajta. A hajtások vékonyak, barnásszürkék
vagy szürkés bíborszínűek, kopaszok vagy kissé deresek.
A rügyek
karcsú tojásdad alakúak, 6-8 mm hosszúak, sok világos- vagy vörösbarna
pikkellyel. Csoportosan állnak a gallyak végén.
Levelei
8-12 cm hosszúak, kb. 5 cm szélesek, fordított tojásdad alakúak, csúcsuk
lekerekített, a levélalapjuk ékszerűen elkeskenyedik, igen szabályosak és
kétoldalasan majdnem teljesen szimmetrikusak, 5-9 pár kerek, nem túlságosan
mélyen bevágott karéjjal osztottak. A levél a színén fényes sötétzöld, fonákja
világosabb, mindkét oldal csupasz. A leveleknek nyele van, kb. 1-2 cm hosszú.
A makkok
2-6-os csoportokban ülnek vagy legfeljebb kb. 5-10 mm-es nyélen találhatók. A
kupacs 1,2-1,7 cm széles, a makk nagyobb része kiáll belőle.
Élőhelye: kedveli a laza, száraz lösztalajt,
de jól megél a mészszegény kőzeten kialakult sovány, köves talajokban. Enyhe
telet kíván. Az alacsonyabb hegy- és dombvidék fája.
Virágzás: V.
Hatóanyagai
Vasat
kékítő cseranyag, a fiatal kéregben 16-20 % mennyiségben /gallotanninok:
gallusz-, ellagsav és ezek oxid termékei: flobafenek, leukoantocianinok/,
ciklohexán, kvercit, kvercin, szénhidrát, gyanta, zsír, kvercit, csersav,
cukor, keményítő, fehérje, zsírosolaj, szervetlen sók.
A gubacs 70
% tannint tartalmaz.
Felhasználható részei
Kéreg,
levél, törzs.
Elterjedése: állományalkotó Közép- és
Dél-Európában, hazánkban különösen fontos erdőalkotó, természetesen újul.
Gyógyászati hatása, felhasználása
Összehúzó,
nyugtató, hasfogó, helyi vérzéscsillapító /hemosztiptikus/, fájdalomcsillapító,
helyi gyulladáscsökkentő /antiflogisztikus/.
Használható
belső vérzések, gyomor-, bélgyulladás, hasmenés, vérhas, erős menstruáció,
mérgezés, angolkór, skrofulózis ellen. Időseknek is hatásos.
Kérge
összehúzó, vízelvonó hatású, testszöveti gyengeség, hasmenés, hólyag-,
légcsőhurut, vérhas, váltóláz, erős menstruáció, inkontinencia, gyomor-,
bélvérzés és nyálkaömlés dugító hatása ellen adható /kutyabengével,
rebarbarával keverve/.
Főzete
makacs sebek, gyulladt, sebes láb,...
Vigyázat:
Óvatosan kell pörkölni, mert az égetés a csersavat
elbontja.
GUMÓS BOGLÁRKA /RANUNCULUS BULBOSUS/
GUMÓS
BOGLÁRKA /RANUNCULUS BULBOSUS/
Boglárkafélék
családja /Ranunculaceae/
0,1-0,5 m
magas, évelő növény. Szárának alapja gumószerűen megvastagodott. Levelei
szőrösek, három levélkéből állnak. Virágai barázdált kocsányon nyílnak, a
csészelevelek visszahajlók.
Élőhelye: Száraz gyepek, rétek, legelők.
Virágzás: V-VII.
Mérgező
Hatóanyagai
Megsértéskor
ranunkulinból protoanemonin keletkezik, ami szárításkor anemoninná alakul.
Elterjedési területe
Európa,
Nyugat-Ázsia, távolabbra széthurcolták.
Felhasználható részei
Friss
herba.
Gyógyászati hatása, felhasználása
Belsőleg
alkalmazva bódító, álmosító.
Külsőleg
frissen használva hólyaghúzó, köszvény, reuma,...
Vigyázat:
Nedve viszketést, hólyagos bőrpírt, a szájban égető
érzést, hányást, kólikás alhasi fájdalmat, gyomor- és bélgyulladást,
veseirritációt okoz.
PARLAGI RÓZSA /ROSA GALLICA/
PARLAGI
RÓZSA /ROSA GALLICA/
Rózsafélék
családja /Rosaceae/
Alacsony,
0,2-0,7 m magas bokor, különböző, egyenes és görbült tüskékkel. Levelei
többnyire 5 levélkéből állnak. 5-7 cm átmérőjű virágai hosszú, mirigyes
kocsányon ülnek. A csészelevelek szárnyaltak, virágzás után visszafejlődnek,
lehullanak. Az érett termések gömb alakúak, barnáspirosak, mirigyesek és
szőrösek.
Élőhelye: világos, száraz erdők, erdőszélek.
Virágzás: VI-VII.
Hatóanyagai
Egész
termése 0,3-0,65 %, terméshúsa 0,5-1,2 % C-vitamint, vízben oldható vitaminokat
/B1, B2, P/, karotinoidokat, szénhidrátokat, illóolajat, pektint, szerves
savakat, 10-20 % cseranyagot, galluszsavat, kvercitrint,
flavonoid-glikozidokat, ciamint, antocián glikozidot és aglikonját, viaszt,
cukrot, sok flavonoidot, karotinoidokat tartalmaznak.
Elterjedési területe
Dél-Európában,
Közép-Európa déli részén honos.
Felhasználható részei
Virág,
levél, termés, illóolaj.
Gyógyászati hatása, felhasználása
Önállóan
vagy vitaminpótló, roboráló keverékekben használható leginkább.
A vérereket
élénkíti, javítja a bőr állapotát, gyulladáscsökkentő.
Segíti az
új bőrszövet növekedését sérülés esetén.
LEÁNYKÖKÖRCSIN /PULSATILLA GRANDIS/
LEÁNYKÖKÖRCSIN
/PULSATILLA GRANDIS/
Boglárkafélék
családja / Ranunculaceae/
Általában
10-25 cm-es, ritkán a 40 cm magasságot is elérheti. Erőteljes gyöktörzsű,
molyhosan szőrös évelő. Szárnyasan összetett, 2-3-szorosan szálasan szeldelt,
tőállású levelei –alfajtól függően- a virágokkal együtt vagy csak a virágzás
után jelennek meg. A levélszeletek cimpái 2-8 mm szélesek. A kocsányon hasonló
alakú, de ülő levelekből álló levélörv képződik, fölötte egyetlen halványkék
vagy kékesibolya színű, 5-8 cm átmérőjű, nagyon feltűnő virággal. A
virágtakarót a fonákján borzas szőrű, színes csészelevelek alkotják.
Élőhelye: száraz gyepek, sztyeprétek. Meszes
talajok növénye.
Virágzás: III-IV.
Hatóanyagai
A friss
növény protoanemonint tartalmaz, mely száradáskor anemoninná alakul, vannak még
benne ranunkulin, lakton, anemonekámfor, cseranyag, gyanta, szaponinok.
Elterjedési területe
Európa nagy
része. Ritka növény. Hazánkban is honos, védett faj.
Felhasználható részei
Herba.
Gyógyászati hatása, felhasználása
Protoanemonin
tartalmának köszönhetően friss nedve bőrvörösítő, hólyaghúzó hatású. Ezt a
hatását szárítás során elveszíti.
Herbájának
főzete asztma, görcsök, szamárköhögés, féloldali fejfájás, magas vérnyomás,
kimerültség, fülfájás, köszvény,...
Vigyázat:
A friss herbát az orvos előírásainak megfelelően kell
használni.
Bőrizgató, hólyaghúzó hatású lehet.
EURÓPAI KÖKÖRCSIN /PULSATILLA VULGARIS/
EURÓPAI
KÖKÖRCSIN /PULSATILLA VULGARIS/
Boglárkafélék
családja /Ranunculaceae/
0,05-0,5 m
magas, évelő növény.
Tőlevélrózsás
levelek, 2-3-szorosan szárnyalt, szálas-lándzsás szakaszokkal, amelyek a
virágzás előtt nem feltűnőek. A fellevelek ágörvben helyezkednek el, a szár
végén 3-4 cm-es, többnyire sötét ibolyaszínű /napos időben/, felálló, harang
alakú, később szélesre nyíló virág, a gallérlevelek a porzók hosszának legalább
kétszeresével túlnyúlnak.
Élőhelye: Száraz rétek, világos fenyőerdők.
Virágzás: III-V.
Mérgező
Védett!
Hatóanyagai
A friss
herba protoanemonint, triterpén szaponinokat tartalmaz.
Elterjedési területe
Közép-,
Dél-Európa.
Felhasználható részei
Herba.
Gyógyászati hatása, felhasználása
Gyomor-,
bélbetegségek, nőgyógyászati bántalmak, reuma, idegfájdalom, migrén gyógyszere....
Vigyázat:
Frissen a bőrt és a nyálkahártyát irritálja, gyomor-,
bél és alsó húgyúti panaszokat okozhat. A szárított növénynek nincs ilyen
hatása.
KÖZÖNSÉGES GRÁNÁTALMA /PUNICA GRANATUM/
KÖZÖNSÉGES
GRÁNÁTALMA /PUNICA GRANATUM/
Gránátalmafélék
családja /Punicaceae/
Kopasz
levelű, 2-7 m-re növő cserje vagy kis fa, átellenes, ovális-lándzsás
levelekkel. Virága 5-7 hullámos, 2-3 cm-es sziromlevélből áll, az elhúsosodó
csésze és a vacok világító piros színű. Termése viaszos héjú, almához hasonló,
a magok beágyazódtak az ehető, lédús zselébe.
.
Élőhelye: száraz területek növénye.
Virágzás: V-IX.
Hatóanyagai
Piperidin
alkaloidok /pseudopelletierin, izopelletierin/, cseranyag.
Termése,
kérge festékanyagot tartalmaz.
Elterjedési területe
Dísz- és
gyümölcsfa, telt virágú fajtái is ismertek. Mediterrán cserjésekben
meghonosodott. Hazája Délnyugat-Ázsia Mediterrán területektől Indiáig.
Felhasználható részei
Virág,
levél, gyökér, termés, gyökér- és ágkéreg, mag, ág.
Gyógyászati hatása, felhasználása
Bélféregűző
a szalagférgek, galandférgek és pántlikagiliszták ellen hat. Izopelletierin
hatóanyaga bénítja a férgek mozgását, így ezek erős hashajtóval eltávolíthatók
a szervezetből.
Kérgének
pora galandférgek elleni...
Vigyázat:
Cseranyaga gyomrot irritáló, vérnyomást emelő hatású!
Mérgező alkaloidjai magas dózisban látászavart,
szédülést, esetleg halált okozhatnak!
KÖZÖNSÉGES DATOLYAPÁLMA /PHOENIX DACTYLIFERA/
KÖZÖNSÉGES
DATOLYAPÁLMA /PHOENIX DACTYLIFERA/
Arecaceae
család
Legfeljebb
30 m magas, karcsú törzsű pálma. Szárnyasan osztott, nagy levelei üstököt
alkotnak. Lecsüngő terméságazatában fejlődő, értékes gyümölcséért már több,
mint 5000 éve termesztik. Városokban gyakran ültetik díszfaként is.
Élőhelye: meleg, száraz területek.
Hatóanyagai
B6-vitamin,
cukor.
Elterjedési területe
Trópusok,
szubtrópusok....
HASZNOS FÖLDITÖMJÉN /PIMPINELLA SAXIFRAGA/
HASZNOS
FÖLDITÖMJÉN /PIMPINELLA SAXIFRAGA/
Ernyősvirágzatúak
családja /Apiaceae/
Hengeres,
finoman barázdált szárú, 0,2-0,6 m magas, évelő növény. Levelei többé-kevésbé
szőrösek, szürkészöldek és fénytelenek. Alsó levélkéi fogasak,
lekerekített-tojásdadok, a felső levélkék újból szeldeltek. A gallér- és
gallérkalevelek többnyire hiányoznak. Ikerkaszattermései kopaszok, csak
jelentéktelenül bordázottak.
Élőhelye: Száraz gyepeken, napos, száraz
erdőkben, réteken.
Virágzás: VI-X.
Hatóanyagai
Illóolaj
/epoxipszeudoizoeugenol-észterek, pimpinellin, azulén, umbelliferon/, gyanta,
cseranyag, fehérje, keményítő, szaponinok, kumarinok, furokumarinok, poliin.
Elterjedési területe
Európa,
Közép-Ázsiáig.
Felhasználható részei
Gyökér,
gyökértörzs, illóolaj.
Gyógyászati hatása, felhasználása
Vese-,
epekőoldó, vizelethajtó, étvágyjavító, epehajtó, nyálkaoldó, izzasztó,
görcsoldó, köptető, gyulladáscsökkentő.
Alkalmas
légzőszervi nyálkahártyahurut, asztma, rekedtség, torok-, mandulagyulladás,
tüdőhurut, tüdőelnyálkásodás, gyomor-, bélrenyheség, emésztési zavar,
gégegyulladás, hörghurut, száj-, garatnyálkahártya gyulladás kezelésére.
FEKETE FENYŐ /PINUS NIGRA/
FEKETE
FENYŐ /PINUS NIGRA/
Örökzöld,
tűlevelű fa, magassága kb. 20-30 m. a fiatalabb fák eleinte kúp alakúak vagy
szabálytalanul, oszlopszerűen növekednek.
Az idősebb
fák hamar elvesztik alsó ágaikat, feljebb viszont sűrűbbek az ágak, a korona
szabálytalan vagy ovális körvonalú lesz.
Az ágak
többnyire meredeken felfelé törnek, kandeláberszerűek, ritkábban vízszintesen
is eltávolodnak egymástól és elterpeszkednek. Lényegében nagyon változékony és
formagazdag fenyőféle.
A kéreg a
fiatal fákon még sima, később nagyon durván barázdált, pikkelyesen repedezett,
barnásfekete, később feketésszürke. Többnyire már a fiatalabb ágakon is nagyon
sötét színű, sőt néha már kormosan fekete. A hajtások igen erősek és vastagok,
hosszúkás barázdákkal, sárgásbarnák.
A rügy zömök,
ovális, hirtelen hegyesdő csúccsal, erősen gyantás, papírvékony, ezüstös
rügypikkelyek takarják.
A tűlevelek
párosával állnak a törpehajtásokon, igen erősek, keresztmetszetük félkör alakú
vagy mindkét oldalról ellapított, kb. 10-15 cm hosszúak, merevek, kissé
hegyesek, sötét- vagy feketészöldek, többnyire egyenesek vagy kissé ívelten
hajlítottak.
A porzós
virágok sötétsárgák, az idei hajtások tövét vaskos gyűrűben veszik körül és
mindegyik virág kb. 2,5-3 cm hosszú. A termős toboz azonban lényegesen nagyobb,
de legfeljebb 8 cm hosszú, éréskor sötétbarna. A második évben érik be.
Élőhelye: fontos erdei fa, mészkőhegységek
meleg, száraz területei. Pionír, úttörő fa.
Virágzás: V-VI.
Hatóanyagai
Illóolaj
/monoterpének: pinén, kamfén, limonén, mircén, bornil-acetát/, pinikrin
keserűanyag, mézga /abletinsav/, gyanta.
Kátránya fenolokat, krezolokat, xilolt, naftalint
tartalmaz.
Gyantája a
legjobb az európai fajok közt.
Elterjedési területe
Dél-Európa,
Kis-Ázsia. Közép-Európa déli részén, a Balkánon, valamint a Földközi-tenger
mellékén igen gyakori. Nagy parkokba, kertekbe ültetik, de még jelentősebb
erdei telepítése.
Felhasználható részei
Balzsam,
gyanta, levél.
Gyógyászati hatása, felhasználása
Vizelethajtó,
vérkeringést serkentő, görcsoldó, erősítő, élénkítő, vértisztító.
LÁNDZSÁS ÚTIFŰ /PLANTAGO LANCEOLATA/
LÁNDZSÁS
ÚTIFŰ /PLANTAGO LANCEOLATA/
Útifűfélék
családja /Plantaginaceae/
Tőlevélrózsás,
0,1-0,4 m magas, évelő növény.levelei keskeny-lámdzsásak 3-7 hosszanti érrel.
Virágai 1-3 cm hosszú, tojásdad, , később hengeres füzérben állnak. A tőkocsány
hosszabb, mint a levelek. Pártája négytagú, szegélye barnás. A porzók sárgásak.
Élőhelye: rétek, száraz gyepek, ruderális
területek.
Virágzás: V-IX.
Hatóanyagai
Iridoid-glikozidok
/1,5-2 % aukubin, katalpol, aszperulozid/, fenil etanoid /acetozid/, nyálka-poliszacharidok,
flavonoidok, fenolkarbonsavak, kovasav, kálium, cink, polifenolok
/fenolkarbonsav és származékaik/, nyálkaanyag, C-vitamin, 4 % cseranyag,
citromsav, invertáz és emulzin enzim, planteóz triszacharid, proteinek.
Elterjedési területe
Európa, Ázsia.
Világszerte elterjedt.
Felhasználható részei
Levél,
herba.
Gyógyászati hatása, felhasználása
Gyulladáscsökkentő,
antibiotikus, vértisztító, vérjavító, nyálkaoldó, görcsoldó, lázcsillapító,
gyomorerősítő, sebgyógyító, köhögéscsillapító, véralvadást segítő,
antibakteriális.
Sebgyógyító,
antibakteriális, gyulladáscsökkentő hatása aukubin, acetozid és nyálka
poliszacharid tartalmának köszönhető.
Alkalmas
felső légúti betegségek, tüdőcsúcshurut, asztma, szamárköhögés, májbetegségek,
hasmenés, gyomorégés, köhögés, légúti hurut, száj-, toroknyálkahártya
gyulladás, gyulladt bőrelváltozások, rovarcsípések /szúnyog, bögöly/
gyógyítására. Gyerekek számára adható légcsőhurut, hörghurut ellen.
Levelének
teája nyálkaoldó, felső légúti hurut ellen...
Vigyázat:
A szirup nem tárolható sokáig.
EGYIPTOMI ÚTIFŰ /PLANTAGO OVATA/
EGYIPTOMI
ÚTIFŰ /PLANTAGO OVATA/
Útifűfélék
családja /Plantaginaceae/
0,05-0,2 m
magas, egyéves-kétéves növény. Tőlevelei sűrűn, ezüstösen szőrözöttek,
keskeny-szálasak. Tőkocsánya csak kissé emelkedik ki, virágai sűrű tojásdad
füzérben állnak. Csónak alakú magvai 1,5-3,5 mm hosszúak, világosbarnák vagy
rózsaszínűek.
Élőhelye: száraz, homokos termőhelyek.
Virágzás: XII-IV.
Hatóanyagai
Nyálkaanyagok,
C-vitamin, 4 % cseranyag, citromsav, invertáz-emulzin enzim, panteóz
triszacharid, proteinek, káliumsók, 1,5-2 % aukubin glikozid, allantoin,
poliflavonoidok /fenolkarbonsavak és származékaik/.
Elterjedése: a Földközi-tenger déli vidékeitől
Pakisztánig honos.
Gyógyászati hatása, felhasználása
Erős
kiválasztó hatásúak a tüdő nyálkahártyára, gyulladáscsökkentők, antibiotikusak,
sebgyógyítók az aukubin enzim bomlástermékei miatt.