CSERTÖLGY /QUERCUS CERRIS/
CSERTÖLGY
/QUERCUS CERRIS/
Bükkfafélék
családja /Fagaceae/
Lombhullató
fa, legfeljebb 35 m magas. A korona először nagyon nyitott és karcsú, egyenesen
felfelé növő, vékony, igen szabályosan rendezett ágakkal. Idősebb fákon
erősebben ívelt, tömött a korona, felfelé sugarasan növő főágallak.
Törzse
viszonylag karcsú és egyenes, alsó részén kevés ággal.
A kéreg már
a fiatalabb példányokon is nagyon barázdált, szürkésbarna, repedezett és kisebb
darabokban leválik. A hajtások erősen szögletesek, finom szürkészöld, nemezes
szőrzet borítja a csúcsukat, ezért kissé halványabbak. A rügyek fahéjszínűek,
hosszan keskenyedő csúccsal, pillásak. Fő jellegzetessége, hogy a rügyet
körülvevő borzas, vékonyan szálas pálhalevelek végig fenn maradnak a fán.
A levelek
8-11 cm hosszúak és kb. 5 cm szélesek, hosszúkásak, keskeny-ovális formájúak,
mindkét végükön ék alakban egyenletesen elkeskenyednek, mindkét szélükön 7-9,
különböző nagyságú karéj található, amelyeket hegyesen végződő öblök
választanak el egymástól. A levéllemez általában csak félig van bevágva, ritkán
a középső levélérig osztott. A karéjok lekerekítettek vagy háromszögletűek,
kissé hegyesek, szálkás csúccsal, leginkább azonban teljesen tompák. A levelek
színe a rügyfakadás után érdesen szőrös, később megkopaszodik, majd kissé
fényes lesz, fonákja molyhosan szőrös az egész vegetációs időszakban. A levelek
hónaljában megmaradnak végig a pálhalevelek.
A makkok
hosszúkás tojásdadok, nagyok, csak a második évben érnek be, a kupacs hosszú,
sallangos pikkelyei berzedten állnak.
Élőhelye: nagyon szereti az enyhén humuszos
talajokat, a száraz, meleg éghajlaton, de a sekély váztalajokon is megél.
Mészkerülő. A hűvösebb vidékeken csak a meleg, déli hegyoldalra telepedik.
Virágzás: IV-V.
Hatóanyagai
Vasat
kékítő cseranyag, a fiatal kéregben 16-20 % mennyiségben /gallotanninok:
gallusz-, ellagsav és ezek oxid termékei: flobafenek, leukoantocianinok/,
ciklohexán, kvercit, kvercin, szénhidrát, gyanta, zsír, kvercit, csersav,
cukor, keményítő, fehérje, zsírosolaj, szervetlen sók.
A gubacs 70
% tannint tartalmaz.
Felhasználható részei
Kéreg,
levél, törzs.
Elterjedése: kelet-mediterrán faj, igazi hazája
a Földközi-tenger környéke. Természetes elterjedésének északi határa a
Havasalja, a Kárpát-medence /a Kárpátok magasabb régiója nélkül/, innen
Franciaország déli részéig húzódik.
Gyógyászati hatása, felhasználása
Összehúzó,
nyugtató, hasfogó, helyi vérzéscsillapító /hemosztiptikus/, fájdalomcsillapító,
helyi gyulladáscsökkentő /antiflogisztikus/.
Használható
belső vérzések, gyomor-, bélgyulladás, hasmenés, vérhas, erős menstruáció,
mérgezés, angolkór, skrofulózis ellen. Időseknek is hatásos.
MOLYHOS TÖLGY /QUERCUS PUBESCENS/
MOLYHOS
TÖLGY /QUERCUS PUBESCENS/
Bükkfafélék
családja /Fagaceae/
EGYIK
LEGFONOTOSABB TÖLGYFAJ A DOLOMIT- ÉS MÉSZKŐLEJTŐKÖN A Kárpát-medencében és
Délkelet-Európában. Ezt a kis termetű tölgyet a nagyon sűrű molyhos hosszú
hajtások jellemzik. A levél bőrnemű, mindkét szélén 4-7 karéjjal. A lemez
kezdetben mindkét oldalán molyhos, később csak a levélereknél marad meg a
molyhos szőrzet.
Élőhelye: nagy fény- és hőigénye van
Hatóanyagai
Vasat
kékítő cseranyag, a fiatal kéregben 16-20 % mennyiségben /gallotanninok:
gallusz-, ellagsav és ezek oxid termékei: flobafenek, leukoantocianinok/,
ciklohexán, kvercit, kvercin, szénhidrát, gyanta, zsír, kvercit, csersav,
cukor, keményítő, fehérje, zsírosolaj, szervetlen sók.
A gubacs 70
% tannint tartalmaz.
Felhasználható részei
Kéreg,
levél, törzs.
Elterjedése:
Kárpát-medence,
Délkelet-Európa
Gyógyászati hatása, felhasználása
Összehúzók,
nyugtatók, hasfogók, helyi vérzéscsillapítók /hemosztiptikus/,
fájdalomcsillapítók, helyi gyulladáscsökkentők /antiflogisztikus/.
Használhatók
belső vérzések, gyomor-, bélgyulladás, hasmenés, vérhas, erős menstruáció,
mérgezés, angolkór, skrofulózis ellen. Időseknek is hatásosak.
Kérgük
összehúzó, vízelvonó hatású, testszöveti gyengeség, hasmenés, hólyag-,
légcsőhurut, vérhas, váltóláz, erős menstruáció, inkontinencia,...
Vigyázat:
Óvatosan kell pörkölni, mert az égetés a csersavat
elbontja.
PARATÖLGY /QUERCUS SUBER/
PARATÖLGY
/QUERCUS SUBER/
Bükkfafélék
családja /Fagaceae/
Örökzöld,
lombos fa viszonylag alacsony, igen széles, oldalra kinyúló, de többnyire kerek
koronával, gyakran kissé meghajló törzzsel. Magassága legfeljebb 20 m,
többnyire azonban 6-10 m.
Az
ágak rövidek és igen vastagok, gyakran
csavarodottak és ívelten felfelé emelkedők, villásan elágazók.
A kéreg
fiatalabb ágakon és kisebb fákon lemezesen, finoman barázdált. Az idősebb fák
kérge parás, vastag, fehéresszürke, kissé szivacsos, ritkásan barázdált. A
vastag parakérget 7-12 évenként leválasztják /paratermés/. Ezután a törzs
elszíneződik, lassan vörös-, majd narancsbarna lesz és egy idő múlva ismét új
pararétegeket fejleszt. Csak a főtörzsről termelik le a parafát, ritkábban az
alsó, erősebb ágakról is. A hajtások szörkészöldek, erősen gyapjas szőrösek. A
rügyek igen kicsik, csak kb. 2 mm hosszúak.
A levelek
4-7 cm hosszúak, kb. 3 cm szélesek, ovális vagy hosszúkás alakúak, hegyes
csúcsban végződnek, karéjosak, mindkét felükön 5-6 szálkás foggal. A levél
felül sima, fényes sötétzöld, fonákján zöldesszürke szőrökkel. Nagyon érdes és
bőrszerűen szívós a levél, széle kissé hullámos is.
A makkok
oválisak, kb. 3 cm hosszúak, félig kiállnak a kupacsból. A kupacs külső oldala
pikkelyes.
Élőhelye: a meleg, nyitott, világos helyeket
szereti.
Virágzás: VI.
Hatóanyagai
Vasat
kékítő cseranyag, a fiatal kéregben 16-20 % mennyiségben /gallotanninok:
gallusz-, ellagsav és ezek oxid termékei: flobafenek, leukoantocianinok/,
ciklohexán, kvercit, kvercin, szénhidrát, gyanta, zsír, kvercit, csersav,
cukor, keményítő, fehérje, zsírosolaj, szervetlen sók.
A gubacs 70
% tannint tartalmaz.
Felhasználható részei
Kéreg,
levél, törzs.
Elterjedése: főleg a Földközi-tenger vidékének
nyugati részén gyakori, ahol többnyire parafa nyerésére hasznosítják.
Dél-Spanyolország, Portugália, Olaszország és részben a volt Jugoszlávia.
Gyógyászati hatása, felhasználása
Összehúzók,
nyugtatók, hasfogók, helyi vérzéscsillapítók /hemosztiptikus/,
fájdalomcsillapítók, helyi gyulladáscsökkentők /antiflogisztikus/.
Használhatók
belső vérzések, gyomor-, bélgyulladás, hasmenés, vérhas, erős menstruáció,
mérgezés, angolkór, skrofulózis ellen. Időseknek is hatásosak.
Kérgük
összehúzó, vízelvonó hatású,...
Vigyázat:
Óvatosan kell pörkölni, mert az égetés a csersavat
elbontja.
EURÓPAI VADKÖRTE /PYRUS PYRASTER/
EURÓPAI VADKÖRTE /PYRUS
PYRASTER/
Rózsafélék
családja /Rosaceae/
Többnyire
kisebb fa, magassága 5-15 m, néha a 20 métert is eléri. Koronája az idősebb
fákon is kúp alakú, felfelé nyúló, ritkábban kerek vagy szétterülő. Törzse többnyire kissé görbe, hajlott.
Ágai többnyire egyenesen felfelé tartanak, majd szerteágaznak. Kérge
sötétbarna-feketés, hossz- és keresztirányban mélyen repedezett és pikkelyes.
Hajtásai csak kezdetben szőrösek kissé, később teljesen kopaszok és barnás
színűek. A rügyek hosszúkásak, kb 5 mm hosszúak, barnás színűek. Az idősebb
gallyak többnyire igen sűrűn helyezkednek el a tövises rövidhajtásokkal együtt.
A levelek
csak a rövidhajtásokon találhatók, kerek-tojásdadoktól a megnyúlt-oválisig
változhatnak, 3-7 cm hosszúak és gyakran mejdnem ugyanilyen szélesek,
lekerekített vagy kissé szíves vállúak, csipkés vagy kissé fűrészes szélűek. A
levéllemez az alsó harmadában majdnem ép szélű, csúcsa kissé hegyes. A levél
fényesen élénkzöld, fonákja fiatalon kissé molyhos. A levélnyelek hosszúak, 2-5
cm-esek.
A virágok
lombfakadáskor nyílnak, sokvirágú sátorozó virágzatban a rövidhajtásokon.
Egy-egy virág kb. 4 cm széles. A szétterülő sziromlevelek tejfehérek, aportokon
bíborpirosak, a csészelevelek halványzöldek. A magházkezdemények a virágalapnál
nincsenek összenőve, mint az almánál.
Termése
apró, 2-3, legfeljebb 4 cm-es, inkább gömbölyű áltermés /úgynevezett
almatermés/, barnássárga vagy kissé sötétebb, a paraszemölcsök miatt bibircsókos.
Későn érik, hirtelen megpuhul.
Élőhelye: szereti a meleg, üde, tápanyagokban
gazdag talajokat, de megél sovány talajon is. Erdőszélek, világosabb erdők vad
gyümölcsfája.
Virágzás: IV-V.
Hatóanyagai
Arbutin,
procianidin és más flavonoidok, cseranyagok.
Elterjedési területe
Európa,
hazánkban közönséges a száraz tölgyesekben, gyertyános tölgyesekben, irtásokon
hagyásfaként. Vadetetésre is telepítik. Kemény fája igen jó fafaragásra.
Felhasználható részei
Fiatal
levél.
Gyógyászati hatása, felhasználása
Alkalmas
gyulladásos betegségek, emésztőrendszeri betegségek, légúti megbetegedések
kezelésére. Javítja a csontok és az izmok állapotát....
KÖZÖNSÉGES DATOLYAPÁLMA /PHOENIX DACTYLIFERA/
KÖZÖNSÉGES
DATOLYAPÁLMA /PHOENIX DACTYLIFERA/
Arecaceae
család
Legfeljebb
30 m magas, karcsú törzsű pálma. Szárnyasan osztott, nagy levelei üstököt
alkotnak. Lecsüngő terméságazatában fejlődő, értékes gyümölcséért már több,
mint 5000 éve termesztik. Városokban gyakran ültetik díszfaként is.
Élőhelye: meleg, száraz területek.
Hatóanyagai
B6-vitamin,
cukor.
Elterjedési területe
Trópusok,
szubtrópusok....
FEKETE FENYŐ /PINUS NIGRA/
FEKETE
FENYŐ /PINUS NIGRA/
Örökzöld,
tűlevelű fa, magassága kb. 20-30 m. a fiatalabb fák eleinte kúp alakúak vagy
szabálytalanul, oszlopszerűen növekednek.
Az idősebb
fák hamar elvesztik alsó ágaikat, feljebb viszont sűrűbbek az ágak, a korona
szabálytalan vagy ovális körvonalú lesz.
Az ágak
többnyire meredeken felfelé törnek, kandeláberszerűek, ritkábban vízszintesen
is eltávolodnak egymástól és elterpeszkednek. Lényegében nagyon változékony és
formagazdag fenyőféle.
A kéreg a
fiatal fákon még sima, később nagyon durván barázdált, pikkelyesen repedezett,
barnásfekete, később feketésszürke. Többnyire már a fiatalabb ágakon is nagyon
sötét színű, sőt néha már kormosan fekete. A hajtások igen erősek és vastagok,
hosszúkás barázdákkal, sárgásbarnák.
A rügy zömök,
ovális, hirtelen hegyesdő csúccsal, erősen gyantás, papírvékony, ezüstös
rügypikkelyek takarják.
A tűlevelek
párosával állnak a törpehajtásokon, igen erősek, keresztmetszetük félkör alakú
vagy mindkét oldalról ellapított, kb. 10-15 cm hosszúak, merevek, kissé
hegyesek, sötét- vagy feketészöldek, többnyire egyenesek vagy kissé ívelten
hajlítottak.
A porzós
virágok sötétsárgák, az idei hajtások tövét vaskos gyűrűben veszik körül és
mindegyik virág kb. 2,5-3 cm hosszú. A termős toboz azonban lényegesen nagyobb,
de legfeljebb 8 cm hosszú, éréskor sötétbarna. A második évben érik be.
Élőhelye: fontos erdei fa, mészkőhegységek
meleg, száraz területei. Pionír, úttörő fa.
Virágzás: V-VI.
Hatóanyagai
Illóolaj
/monoterpének: pinén, kamfén, limonén, mircén, bornil-acetát/, pinikrin
keserűanyag, mézga /abletinsav/, gyanta.
Kátránya fenolokat, krezolokat, xilolt, naftalint
tartalmaz.
Gyantája a
legjobb az európai fajok közt.
Elterjedési területe
Dél-Európa,
Kis-Ázsia. Közép-Európa déli részén, a Balkánon, valamint a Földközi-tenger
mellékén igen gyakori. Nagy parkokba, kertekbe ültetik, de még jelentősebb
erdei telepítése.
Felhasználható részei
Balzsam,
gyanta, levél.
Gyógyászati hatása, felhasználása
Vizelethajtó,
vérkeringést serkentő, görcsoldó, erősítő, élénkítő, vértisztító.
FÉNYESLEVELŰ ALOÉ /ALOË CAMPERI/
FÉNYESLEVELŰ
ALOÉ /ALOË CAMPERI/
Hatóanyagai
10-12 %
aloin.
Elterjedési területe
Dél-Afrika.
Gyógyászati hatása, felhasználása
Vértisztító,
hashajtó, általános roboráló hatású.
Égések,
nehezen gyógyuló sebek, kötőhártya gyulladás, bőrheg eltávolításkor regenerálásra,
rovarcsípés, bőrirritáció okozta fájdalmak ellen használják.
Levélnedve
belsőleg alkalmazva emésztési bántalmak, székrekedés, vesebántalmak ellen hat,
hashajtó, a véredényrendszer és a bélcsatorna munkáját befolyásolja.
Külsőleg a
gélt égésekre, sebgyógyításra, radioaktív sugárzás okozta károsodások ellen és
napvédőként használják. A gél és kivonat svédcseppben, svédkeserűben, emésztést
segítő tablettákban kerül forgalomba....
Vigyázat:
Orvosi ellenőrzés szükséges, mert erős hatású szer.
Állandó használata aranyeres csomót okozhat.
Nagy adagban alkalmazva bélizgató, hashajtó hatású,
bélgörcsöket okoz.
A szervezet vaskészletét csökkenti, amit ajánlatos
valamilyen módon pótolni.
Terhesek, gyerekek, idős emberek és vesebajos
személyek számára belsőleges használata ellenjavallt.
ORVOSI ALOÉ /ALOË VERA/
ORVOSI
ALOÉ /ALOË VERA/
Liliomfélék
családja /Liliaceae/
Legfeljebb
90 cm magas, örökzöld, pozsgás, évelő növény. Húsos, szabálytalanul pettyezett
levelei tömött tőrózsában állnak. A levelek rózsás árnyalatúak lehetnek,
csúcsuk felé keskenyednek, világos tüskékkel szegettek, megcsavarodottak is
lehetnek. Mintázatuk idővel eltűnik. Sárga csöves virágokból álló füzérei
évente nyílnak. Virágkocsánya a levelek hónaljából és nem a levélrózsa
közepéből ered.
Élőhelye: meleg, száraz területek.
Hatóanyagai
Poliszacharidok
/acemannán/, bradikinináz enzim, magnézium-laktát, A-, C-, E-vitamin,
karboxi-peptidáz.
200
hatóanyagot tartalmaz, megvan benne az összes vitamin, 20-féle ásványi anyag,
nyomelemek, aminosavak.
Elterjedési területe
Mediterrán
területek, Afrika.
Gyógyászati hatása, felhasználása
Összehúzó,
sebgyógyító, hashajtó, általános roboráló, fájdalomcsillapító.
A-, C-,
E-vitaminjai serkentik a sejtképzést, regenerációt, védenek a káros szabad
gyököktől, sugárkezeléskor védik a bőrt, nedve száraz bőrre, korpa, ekcéma
ellen hat.
A belőle
készült ital acemannant tartalmaz; ezt a poliszacharidot szervezet csak
kamaszkorig termeli, a gyomorban segíti a bélflóra regenerálását, szabályozza
az emésztőnedvek működését, megelőzi az emésztő szervrendszerbeli
rendellenességeket, salaktalanít, gyorsítja a szervek működését, az
immunrendszerre kedvezően hat: aktivizálja a sejteket, védelmi egységeket, az
ivókúrával megelőzhetjük a gyulladásos folyamatok, hörghurut, asztma, légzési
nehézségek, köhögés kialakulását.
Levelének
kocsonyás nedve bevonatot képez a sérüléseken, gyorsítja a gyógyulást, a száraz
bőrt hidratálja, borogathatunk vele repedezett, gyulladt, zúzott, ekcémás bőrt.
Kis égések esetén elegendő letörni egy kis darab levelet, nedvét a sebre kenni,
hatóanyagai tumorellenes...
Vigyázat:
Nedve allergiát okozhat.
Terhesek, idős és beteg emberek számára belsőleges
használata ellenjavallt.
Könnyebb égési sebre alkalmazzuk házilag, komoly
égési sebbel mindig forduljunk orvoshoz!
Meleg területek
Hazánkban is ismert növények helye, melyek vagy megteremnek nálunk, vagy nem. Közös jellemzőjük a nagy melegigényük.