MEZEI ÁRVÁCSKA /VIOLA ARVENSIS/
MEZEI
ÁRVÁCSKA /VIOLA ARVENSIS/
Ibolyafélék
családja /Violaceae/
Változékony,
egyszerű vagy elágazó szárú, csupasz vagy gyéren szőrös hajtású, 10-40 cm magas
egyéves növény. Alsó részén többnyire elágazik, levelei tojásdad-lándzsásak,
karéjosak, hosszúkásak, elliptikusak, gyengén fűrészes szélűek, az alsók
kisebbek, szélesebbek. A pálhalevél nagy, tojásdad-lándzsás, szárnyasan
hasogatott. Virágai aprók, mindössze 7-15 mm-esek, magánosan nyílnak a
levélhónalji kocsányokon. A szirmok vajsárgák, világossárgák vagy sárgák,
ritkábban a felsők ibolyakékek, legfeljebb akkorák, mint a csészecimpák,
ezáltal biztosan megkülönböztethető a háromszínű árvácskától. Az alsó szirmok
8-15 mm-es sarkantyúval közel olyan hosszúak, mint a csészelevelek.
Élőhelye: parlagok, patakpartok, útszélek,
törmelék, vetési és útszéli gyomtársulások.
Virágzás: V-IX.
Hatóanyagai
Violakvercetin,
flavonoid-glikozid, cukor, savak, szalicilmetilészter, illóolaj, kvercetin
aglikon, violanin antocián glikozid, rutin.
Elterjedési területe
Európa nagy
része, Nyugat-Ázsia, Észak-Afrika. Hazánkban gyakori.
Felhasználható részei
Herba.
Gyógyászati hatása, felhasználása
Erősítő,
nyálkaoldó, vérnyomáscsökkentő, vértisztító, izzasztó, vizelethajtó,
nyálelválasztást fokozó, köhögési ingert csökkentő.
Alkalmas
légúti betegségek, krónikus bőrbetegségek, ekcéma, szőrtüszőgyulladás,
tejótvar, hurutos betegségek kezelésére.